85423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

— 2 — A találmány szerint oly moslékok, amelyek foszforvegyületek adagolása melletti alkohol előállításból származnak (azonban csak ilyenek), az élesztőnek utólagos fel-5 javítása nélkül is előnyösen felhasználhatók élesztő előállításához, ha az élesztőképződés erőltetését szerényebb határok között tartjuk. Munkafolyamat idegen moslékok alkal-10 mazása nélkül. B-erjesztés. Az élesztőelőállításhoz felhasználandó szokásos nyersanyagnak kb. a felét a szokásos módszerek valamelyikével lévé fel-15 dolgozzuk és aránylag nagymennyiségű élesztővel beállítjuk. Az ehhez használt élesztő nem állítóélesztő, a szó szokásos értelmében, hanem erre a célra valamely erőltetett élesztőt részesítünk előnyben. 20 Az eljárásnak megszakításnélküli foganatosítási módjánál erre a célra az alább ismertetendő A) erjesztésből származó élesztő összes mennyisége szolgál. Középerősen szellőztetünk és az élesztőt az er-25 jedőfolyadékból oly időpontban távolítjuk el végérvényesen, amelyben az élesztő egyrészt elvesztette az erőltetett élesztő sajátságait, másrészt a jó tulajdonságoké nak még semmiféle csökkenése nem kö-30 vetkezett be. Ez az időpont a legtöbb esetben közelítőleg az alkoholmaximummal esik össze. Az így kapott élesztő kész kereskedelmi élesztő. A-erjesztés. 35 A B-erjesztésből származó, csak részben kihasznált erjedőfolyadékot most újból élesztőelőállításra használjuk fel. Ezen erjesztés beállítására jóltáplált élesztőt használunk, tehát állítóélesztőt a 40 szó szokásos értelmében. A B-erjesztésből származó, részben elerjesztett ezen folyadékon kívül most a nyersanyagok másik felét, azt, amelyet, mint említettük, a B-erjesztésnél nem használhatunk fel, 45 valamely szokásos módon lévé dolgozzuk fel; ehhez jönnek még esetleges mosóvizek, amelyeket a B-erjesztősnél nem használtunk fel és máseffélék. Az eljárás lényegére nézve mellékes, hogy vájjon a 50 friss lének először csak csekély részét állítjuk-e be és ehhez azután adagoljuk a többi folyadékot, vagy fordítva, először a részben elerjesztett, a B-erjesztésből származó folyadékot állítjuk-e be és a friss 55 tápanyagok hozzáadása egyszerre vagy lassanként történik-e. Lényeges csak az, hogy az A-erjesztés közben az élesztőszaporodást, tekintet nélkül a keletkező élesztő tulajdonságaira, egészen a gyakorlati maximumig erőltetjük és ezután 60 az élesztő minőségét a B-erjesztés útján megjavítjuk. Az A-erjesztésből származó élesztő nem kereskedelmi élesztő, hanem olyan, amelynél minőséget áldoztunk mennyiségért. A minőséget a B-erjesz- 65 tésben javítjuk meg, amelyben nem minden értékes anyagot használunk ki; ez utóbbiak azonban mégsem vesznek el, minthogy az A-erjesztésben tökéletesen kihasználtatnak. A fenti példa a jelen 70 találmány lényegót a legegyszerűbb formáiban mutatja: az A-erjesztésben kezdődik az élesztőszaporodás a legkönnyebben feldolgozható anyagok (cukor, aminosavak) feldolgozásával, azután nehezen 75 feldolgozható vegyületek feldolgozásával folytatódik, míg végül már semmi feldolgozható anyag nem marad; azután az élesztő a B-erjesztésnél olyan erjedőfolyadékba kerül, amelyben ismét kony- 80 nyen megtámadható anyagokat dolgoz fel és ettől oly időpontban választjuk azt el, amelyben annak a kívánt tulajdonságai megvannak. Mint már említettük, az egyike a legegyszerűbb fogana- 85 tosítási módoknak. Csaknem mindég előnyösnek bizonyul, ha az A-erjesztésbe több időszakot iktatunk be, különösen olyanokat is, amelyek lehetővé teszik a legnehezebben értékesíthető nitrogénfor- 90 rásoknak könnyebben feldolgozható szénforrások jelenlétében való teljes kihasználását és megfordítva, a nehezebben megtámadható szénforrásoknak könynyebben értékesíthető nitrogénforrások 95 jelenlétében való teljes kihasználását. Mint már említettük, ez az eljárás a gyakorlatban előforduló minden üzemi módhoz hozzászabható. Nyersanyagok gyanánt alkalmazhatók gabona, melász, íoo stb. vegyszerek hozzáadásával vagy anélkül; az egyes tápanyagok hozzáadása egyszerre, vagy a hozzáfolyási eljárás elve szerint történhet. Nem szükséges az egyes erjesztésekhez használt anyag- 105 mennyiségek között sem meghatározott arányt betartani; így pl. az A- és B-erjesztési példáknak a közelítőleg azonos nyersanyagok súlyai is természetesen különbözők lehetnek. Feltétlenül szüksé- lio ges azonban, hogy az élesztőnek első erőltetése utáni feljavítására a felhasználandó összes cukornak legalább 10%-át fordítsuk. A mennyiségi viszonyok min-