85423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

— 2 — bizonyos időközökben fokozatosan adagolják. A hozzávezetés ezen két módja között azonban gyakorlatilag semmi különbség nincs, mert mindkét esetben az a cél, 5 hogy az adagolást oly módon szabályozzák, hogy az élesztő által feldolgozott anyagok oly mértékben pótoltassanak, amily mértékben azok a folyadékból eltűnnek. A feldolgozott anyagoknak frissen hozzávezető tett anyagokkal való ezen pótlása azzal a lehető legnagyobb pontossággal történik, amelyet azon különböző körülményekre való tekintettel, amelyek között az erjedés végbe mehet, gyakorlatilag előnyösnek ta-15 láltak. Ezekkel az ismert eljárásokkal azt a célt akarjuk elérni, hogy inkább a könynyebben kihasználható anyagok kisebb koncentrációjával kezdjék, ezt a kisebb 20 koncentrációt azonban megszakítás nélkül oly hosszú ideig, ameddig csak lehetséges és oly egyenletesen, amennyire csak gyakorlatilag kivihető, fenntartsák és ezáltal a könnyebben feldolgozható anyagok 25 feldolgozási időszakának megszakítását megakadályozzák és ezt az időszakot kiterjesszék. Ezzel ellentétben a jelen találmány alapvető elveinek egyike abban van, hogy 30 az élesztőt arra kényszerítjük, hogy a nehezebben feldolgozható anyagokat, ugyanilyen fajta könnyen emészthető anyagok távolléte mellett először annyira, amenynyire csak lehetséges, feldolgozza és csak 35 ezután adunk alkalmat az élesztőnek arra, hogy az korlátlanul könnyen emészthető anyagokkal táplálkozzék. Oly esetekben, amikor az élesztőtenyésztés az előnyben részesített anyagok értékesítési időszaká-40 val kezdődik, ezek egyrészét ekkor is visszatartjuk. Ahelyett azonban, hogy megkísérelnők a feldolgozott anyagokat ugyanolyan mértékben pótolni, amily mértékben azok eltűnnek, (ami, mint em-45 lítettük, a hozzáfolyási eljárás lényegét alkotja) oly időszakokat iktatunk közbe, melyek folyamán az élesztőnek mindig nehezebben és nehezebben értékesíthető anyagok állanak rendelkezésére, vagyis a 50 könnyebben értékesíthető anyagok adagolását mindaddig késleltetjük, míg a nehezebben feldolgozható anyagok kihasználhatóságuk gyakorlati határáig meg nincsenek támadva. A hozzáfolyási eljá-55 rás azon törekvése helyett, hogy az élesztő által megtámadott anyagoknak meghatározott kontinuitását érjék el és ezt a kontinuitást oly sokáig, ameddig csak lehetséges, fenntartsák, a jelen eljárásnál ennek az ellenkezőjére törekszünk, t. i. 60 arra, hogy a leginkább előnyben részesített anyagok feldolgozásában való ezen kontinuitást megszakítsuk. Megpróbálták az élesztőt azáltal is befolyásolni, hogy azt új erjedő folyadékba 65 vitték be és ilyfajta munkálatokat különböző irányokban végeztek. Ezek között oly eljárások is vannak (67436. sz. osztrák szabadalom), amelyek sörélesztő áterjesztésére vonatkoznak és céljuk az, hogy eze- 70 ket sütési célokra alkalmasabbá tegyék, továbbá az eljárás a régi bécsi eljárás szerint előállított élesztőnek a szellőztetési eljárás szerinti feldolgozására, (65459. sz. osztrák szabadalom), azután oly eljárá- 75 sok, amelyeknek az a céljuk, hogy a sütödékben sajtolt élesztő helyett mindig frissen készített sűrű pépszerű vagy vékonyanfolyós anyaélesztő álljon rendelkezésre (277639. sz. német szabadalom). Oly 80 eljárások is ismeretesek, melyek célja az, hogy a melászélesztőnek kellemetlen: ízét és szagát csekély mennyiségű cukor segélyével való áterjesztésével elvegyék (87333. sz. német szabadalom). Eltekintve 85 azon egyedülálló állítástól, (432860. sz. francia szabadalom), mely szerint olyan élesztőnek, amelynek a gyártási eljárásban való hiba következtében gyenge erjesztő ereje van, az élesztő súlyánál kisebb 90 súlyú lé mennyiségekkel való kezelés lítján megjavul az erjesztő ereje, a szellőztetési eljárás szerint előállított élesztőre általában nem alkalmaztak ilyenfajta áterjesztési eljárásokat, annak fel- 95 ismerésében, hogy az ehhez szükséges tápanyagmennyiségeknek oly nagyoknak kellene lenniök, hogy ily eljárás alkalmazása nem lenne gazdaságos. Ha ugyanis az élesztő minőségének ezen megjavítá- io< sára oly nagy mennyiségű új tápanyagot használunk fel, hogy annak megerősödése minden körülmények között bekövetkeznék, (nemcsak a szagot és az ízt okozó, esetleg mérges anyagok eltávolítása, vagy iqí idegen organizmusoktól való részleges megszabadítása, akkor egyidejűleg oly tápanyagmennyiségek pazarolódnának el, amelyek más körülmények között még értékesíthetők volnának, úgyhogy az eddig m használatos eljárásoknál ez a módszer gyakorlatilag nem vált be. Ezzel szemben a jelen eljárás szerint lehetséges a tápanyagok ezen maradékát is alaposan kihasználni és ennek dacára elsőrangú élesz- nj tőt kapunk, ha új élesztőszaporodás erői-