85405. lajstromszámú szabadalom • Hangerősítő
Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85405. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Hangerősítő. Morlin Zoltán százados Budapest. A bejelentés napja 1922. évi január hó 6-ika. A jelen találmány tárgya hangerősítő, melynek lényege az, hogy egy transzformátor primárkörében lefolyó alacsony frequenciájú rezgéseket, pl. egy a prixnár-5 körbe iktatott mikrofon áramimpulzusait a sekundárkört alkotó telefonkörre indukáljuk át és a telefontükrözőfelület gyanánt kiképezett membrájának az áramimpulzusokkal korrespondeáló rezgéseit, 10 fényintenzitásváltozások alakjában, az erősített hangokat reprodukáló telefont tartalmazó helyi áramkörbe iktatott selencellára irányítjuk, ahol is a selencellának ellenállásváltozás okozta áram-15 ingadozásokat a membránra vezetjük vissza. A selencella áramkörének egy része ugyanis egyúttal ia telefon áramkörét is alkotja, úgy hogy a selencella ellenállás-20 változásaitól eredő áramingadozások öszszegeződnek a telefonkör áramingadozásaival, minek következtében a telefonmembrán már most nagyobb amplitúdóval rezeg. A selencella ellenállásváltozás 25 okozta áramingadozások már most újból erősbödnek és így tovább, bizonyos stationárállapot beálltáig. A mellékelt rajz a találmány szerinti hangerősítő példaképpeni foganatosítási 30 alakját vázlatosan szemlélteti. A (Tr) transformátornak primártekercse (1), sekundártekercse (2). A primárkörben az alacsony frequenciájú rezgéseket egy a rajzban fel nem tüntetett 85 mikrofon gerjeszti. A sekundártekercs a (T) telefonkörbe van iktatva. Az ez utóbbiban elrendezett (9) zárókondenzátor szerepét alább ismertetem. A tükrözőfelület gyanánt kiképezett (10) membránra (8) fényforrásra vetített 40 sugarakat a (6) lencsp (4) selencellára irányítja, mely a (3) teleppel táplált (S) helyi áramkörbe van iktatva. Ez az áramkör tartalmazza egyúttal az erősített hangokat reprodukáló (5) telefont. 45 Az ismertetett elrendezésből minden bővebb magyarázat nélkül kitűnik, hogy az (1) primártekercs áramkörébe iktatott, a rajzban fel nem tüntetett mikrofon áramimpulzusai a (2) tekercs útján, a (9) 50 kondenzátoron át, a (T) telefonkörbe átindukálódnak és a (7) telefonnak tükrözőfelület gyanánt kiképezett (10) membránját rezgésbe hozzák. A (8) fényforrás fényét a (10) membrán a (6) gyűjtőlencse 55 útján a (4) selencellára vetíti. A membrán rezgései folytán ífényintenzitásváltozások lépnek fel, melyeknek rezgésszáma egyezik a primárkörbe gerjesztett rezgések frequenciájával. 60 Ezek a fényintezitásváltozások befolyásolják a selencella ellenállását, miáltal az (S) körben levő (5) telefon megszólal. Mivel az (S) körnek a selencellát tartalmazó része egyúttal a (T) telefonkörbe 65 van iktatva, az (S) körben végbemenő áramingadozások hozzáadódnak a (T) kör áramingadozásaihoz, amikor is a (10) membrán nagyobb amplitúdóval rezeg, minek következtében az (S) áramingado- 70 zások erősbödnek. Ez újból visszahat a (10) membrán rezgéseire, mely játék bizonyos stationarállapot beálltáig, folyton ismétlődik. A (9) zárókondenzátor elrendezése azért 75 válik szükségessé, hogy az <S) kör egyen-