85390. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kondenzátor

— 2 — 3. ábra a szabadban való felállítás céljá­ból (dl, d4) fémes vagy szigetelő ereszek­kel ellátott, egyébként a 2. ábrának meg­felelő kondenzátort ábrázoi. 5 A részkondenzátoroknak feltüntetett alakja a szokásos modern támizolátoroké­nak felel meg, mely kellő kerülőhossz mel­lett sima vagy hullámos felületű lehet. A részkondenzátor mechanikus igénybevótel-10 nek ellentálló szerkezeti elem gyanánt is képezhető ki, ami különösen akkor jön te­kintetbe, ha a részkondenzátorokból ma­gasfeszültségek számára oszlopokat kell összeállítani, melyekben a legalsó elemek 15 az összes fölöttük lévők súlyát hordják. Ha a foglalatok megfelelően vannak fel­szerelve, a részkondenzátor vonószigetelő gyanánt is vehető igénybe mechanikusan, úgy, hogy pl. egész oszlopok rendezhetők 20 el függően. Az ilyen részkondenzátorokból összeszerelt kondenzátor továbbá vezeték­felerősítésre alkalmas támasztó vagy füg­gesztő izolátor gyanánt is használható. A részkondenzátor belsejét képező szige-25 telőben elrendezett kondenzátor maga ugyancsak több sorban fekvő részre oszt­ható fel, ami egyrészt tovább fokozza az átütés elleni biztonságot, másrészt egyen­letesebben osztja el a szigetelőt képező szi-30 getelőcső mentén a potentiálesést, mint az az 1. ábrabeli egyrészes részkondenzátor­ban történik. A potentiálelosztás egyenle­tessége folytán a szigetelő felületen min­den pislogó szikrázás elkerülhető s a szi-35 getelő átütési feszültsége lényegesen fo­kozható. 4. ábra ilyen részkondenzátor egy példá­ját tünteti fel. A 4. ábrán a (v, m, f) és (r) betűk az 1. 40 ábrával azonos részeket jeleznek. A rész­kondenzátor (kl, k2, k3) alrészekre van felosztva, melyek mindegyike két vezető (1) foglalattal bír; e foglalatok egymással érintkezve szolgáltatják a kontaktust s 45 ezen foglalatokhoz vannak kapcsolva a bevonatok. A 4. ábrabeli megoldás helyett tetszés szerinti más elosztás is alkalmazható. Szabadalmi igények: 1. Sorba kapcsolt több részkondenzátorból 5( álló magasfeszültségű kondenzátor, me­lyet az jellemez, hogy láncizolátor mód­jára részkondenzátorokból van képezve, melyek mindegyike kétoldalt vezető foglalatokba erősített szigetelőcső által 5; alkotott üreges támasztó- vagy vonó­izolátort képez, melynek belseje fog­lalja magában a fémbevonatokból és szigetelőrétegekből álló tulaj donképeni kondenzátort. 6t 2. Az 1. alatti magasfeszültségű kondenzá­tor kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a részkondenzátorok foglalatai oldható kapcsolatok (csavarmenetek, bajonettzár stb.) révén vannak egymás- 65 sal sorosan kapcsolva. 3. Az 1. és 2. alatti magasfeszültségű kon­denzátor kiviteli alakja, melyet az jelle­mez, hogy a részkondenzátorok szigetelő­testei ligy vannak beerősítve a foglala- 70 tokba, hogy az összeszerelt kondenzátor mechanikus nyomásra vagy húzásra igénybevehető tartóelem gyanánt le­gyen használható. 4. Az 1—3. alatti magasfeszültségű kon- 75 denzátor kiviteli alakja, jellemezve a részkondenzátorok foglalataiban kiké­pezett s a közöket kitöltő szigetelőolva­dék betöltésére szolgáló- nyílások által. 5. Az 1—4. alatt igényelt magasfeszült- 80 ségű kondenzátor, melyet az jellemez, hogy a részkondenzátorok (vezető vagy szigetelő) ereszekkel vannak ellátva oly célból, hogy a kondenzátor a szabad­ban is felállítható legyen. 85 6. Az 1—5. alatti magasfeszültségű kon­denzátor, melyet az jellemez, hogy a. szigetelő gyanánt kiképezett részkon­denzátor kapacitása maga is több soro­san kapcsolt alosztásból áll. 90 7. Az 1—6. alatt igényelt magasfeszült­ségű kondenzátor, melyet az jellemez, hogy a részkondenzátorok és ezek al­osztásainak foglalatai a dielektromos veszteségek levezetésére szolgáló hűtő- 95 felületekkel bírnak. 1 rajzlap melléklettel. ('alias nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents