85390. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kondenzátor

Megjelent 1934. évi május hó 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI jHHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85390. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű kondenzátor. Pfifiiier Emil igazgató Budapest. A. bejelentés napja 1921. évi december hó 7-ike. Elektromos hullámkörök stb. létesítésénél a túlfeszültség elleni védelemre eddig használatos magasfeszültségű kondenzátoroknak különböző hátrányai voltak. 6 melyek oka egyrészt a kondenzátorban lévő dielektrikum borításai közti átütéssel szemben, másrészt a hozzávezetósek közti átütéssel szemben elégtelen elektromos ellenállóképességben rejlett. 0 Az alantiakban ismertetett magasfeszültségű kondenzátor ezen hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy a kondenzátor kapcsai közötti potenciálesést több részletpotenciálesésre osztja fel, vagyis a kon-5 denzátort sorba kapcsolt több részkondenzátorból létesíti. Ily módon a dielektrikum átütése tekintetében sokkal nagyobb biztonság érhető el, mert mindegyik részkondenzátor a reáeső részletpotenciálesés 10 többszörösét is kibírja s még egy részkondenzátor átütése esetén is a többi részkondenzátor még elegendő elektromos ellenállóképességgel bír ahhoz, hogy a kapesolófeszültséget kibírja. }5 A találmány szerinti kondenzátor tehát úgy a kondenzátor bevonatai közti dielektrikum tekintetében, mint a kondenzátornak a külső légköri levegővel érintkező felületén a potenciálelosztás tekintetében $0 az ú. n. láncizolátorok elve szerint épül fel, mimellett azonban a közönséges láncizolátorokkal ellentétben az egyes tagok közti nagyobb kapacitás folytán a potenciálelosztás majdnem teljesen egyenletes. 55 Ezen szerkezetnek a kiváló elektromos sajátságokon kívül a láncizolátorokkal azonos módon még az is az előnye, hogy elemenként aránylag alacsony feszültségre készült több egyforma elem sorbakapcsolása révén tetszés szerinti nagy fe- 40 szültségek számára létesíthetünk kondenzátorokat, amely előny különösen a gyártási szempontból becses. Ha a részkondenzátort megfelelő ereszszel képezzük ki, akkor az ilyen ereszes 45 kondenzátor láncizolátorjellege folytán a szabadban való elhelyezésre is alkalmas. A részkondenzátorok fémes kapcsolórészei olyan tömören képezhetők ki, hogy a kondenzátorban a dielektromos h is tere- 50 sis-veszteségek folytán keletkező hőt hővezetés révén a küllégnek képesek átadni. A kapcsolórészek továbbá úgy képezhetők ki, hogy csavarmenetek, .bajanettzár, rugókapcsolás stb. révén könnyen és 55 biztosan legyenek egymással kapcsolhatók. A rajz 1. ábrája egy részkondenzátor egy példáját tünteti fel, mely külsőleg miben, sem tér el a közönséges támizolátoroktól. 60 A két (f) kapcsolórész a (v) csavarorsóval, ill. a megfelelő (m) csavaranyával van ellátva s az (e) ragasztóréteg révén van az (r) szigetelőcsőre kittelve. A két (f) kapcsolórésszel vezetően van kap- 65 csolva az (i) dielektrikum által egymástól elválasztott két (b, b) bevonat, melyek a szigetelőrétegekkel együtt hengeresen feltekercselve képzelendők. Az egyéb közöket az (s) töltőcsavarok furatain át betöl- 70 tött szigetelő (p) olvadékmassza tölti ki. A 2. ábra az (al, a2, a3, a4) elemekből összeállított négyrészű kondenzátort tüntet fel, melynek egyes elemei az 1. ábrának felelnek meg. A 75