85389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nádfonattárgyak előállítására

— 303 -fonását a váztól függetlenül gyárilag vé­gezhetjük és a fonadékokat a kívánt for­mák és hatások elérése végett utólag erő­síthetjük rá a vázra. 5 Az idetartozó vázlatos rajzokon. Az 1. ábra egy nádfonadéktárgyaknak a jelen eljárás szerint való előállításához szükségelt formarészlet alulnézete. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó oldal-10 nézet. A 3. ábra a forma vagy kapta egy másik részletének alulnézete. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó oldal­nézet. Az 15 5. ábra a forma egy harmadik részleté­nek alulnézete. A 6. ábra az 5. ábrához tartozó oldal­nézet. A 7. ábra az összeállított forma nézete. A 20 8. ábra egy harántmetszeti töredék, amelyből a fonadék előállítás közben lát­ható a kaptán. A 9. ábra a fonadék nagyobb léptékű ke­resztmetszete. A 25 10. ábra a kész kas nézete. A 11. ábra a fonadékhoz való váz izome­trikus nézete. A 12. ábra a vázára erősített kas haránt­metszete. 80 Magyarázat céljára olyan tárgyat vá­lasztottunk, amely körkeresztmetszetű, oldalfalai pedig hajlottak. Ezen tárgy váza, amint a 11. ábrán látható, egy felső (2) koszorúból, egy kisebb (3) fenék-85 koszorúból, valamint több (4) karóból áll. Jelen esetben a váznak nem olyan alakja van, mint amilyet a kész tárgy vesz fel, és pedig gyakorlatilag ez a ritkább eset. Néha a váz egy darabon követi a tárgy Í0 körvonalait és több helyen a fonadéknak feszül, rendszerint pedig a váz aránylag kevés részből áll, amik azonban nem szol­gálhatnak pontos vezetékül a munkás számára. í5 A régi eljárás szerint a bordákat a (3) fenékkoszorú mentében erősítik hozzá bi­zonyos közökben a vázhoz. Oly célból, hogy a fonadék 10. és 12. ábrákból látható hajlított alakot nyerje, a bordákat úgy kel-50 lett hozzáerősíteni a váz oldalrészeihez, hogy azok lényegileg derékszög alatt áll­tak el emezektől. A munkás lent fogott hozzá és a kötőszálakat a bordák alá és fölé fonta, miközben egyúttal fölfelé is for-55 málta a bordákat és a kötést kellő fe­szültségre hozta, úgy hogy a bordákat me­rőleges állásukból fokozatosan fölfelé haj­líthatta. Ezt megcsinálni és a kifelé szét­álló bordákat egymástól a kellő közökben megtartani rendkívül nehéz, és pedig a sok változó tényező miatt, amiket figye­lembe kell venni és amik számára ki­egyenlítődéshez kell alkalmat adni. Ezt a nehéz feladatot úgy oldjuk meg, hogy a változó tényezők többjét kiküszö­böljük, a megmaradóknak pedig egyszerű kezeléssel megfelelhetünk. Ahelyett, hogy a nádfonadékot saját vázán csinálnók, je­len találmány szerint a fonadékot vázától függetlenül, kényelmesen állítjuk elő, a kész fonadékot azután ráhúzzuk a vázra, ós arra ráerősítjük. Ezen a réven fonás közben szabadon mozoghatunk és köny­nyebbségeket érünk el, úgy hogy az ed­digi nehézségek nagy mérvben elhárulnak. A bordákat megfogjuk, egymástól elkülö­nítjük és a mechanikai formához képest oly módon tartjuk, hogy egy teljességgel tanulatlan munkás pusztán avval elkészít­heti a tárgyat, hogy a forma körül és azon rajta is a szokott módon a legközönsége­sebb kötést végzi. A forma úgy van ala­kítva, hogy a rajta előállított fonadék a kívánt vázra illik, de a formának épenség­gel nem kell ugyanolyan alakúnak lennie, mint a váznak és többnyire nincs is ilyen alakja, mert a forma, vagyis kapta főké­pen csak arra való, hogy megkönnyítse a fonást. Noha a találmány nem korlátozó­dik a fonadéknak valamely formán való előállítására vagy mintázására, alább egy ilyen példa kapcsán írjuk le az eljárást. A 7. ábrán látható a (5)-el jelölt alkal­mas forma vagy kapta, amin a fonadékot készítjük és ami egy felső (6) részből (1., 2. ábra), egy segmensekből összerakott (7) középső részből (3., 4. ábra) és egy alsó (8) részből (5., 6. ábra) áll. A (7) rész a (8) ré­szen nyugszik, a (6) rész pedig a (7) ré­szen. Ez utóbbiban viszont a (10) és (11) segmensekből (3. ábra) vannak egyes ko­rongok összeállítva, amik együttesen ka­rimaszerű (12) szegélyt alkotnak. Ha — amint a 3., 4. és 7. ábrából látható — az egyes részek egybe vannak illesztve, akkor a (12) elemek több egymás fölötti korongot képeznek. Minthogy az előállítandó tárgy­nak görbe körvonalai vannak, az egyes (12) elemek egymáshoz képest akkorákra vannak szabva és úgy vannak elrendezve, hogy a határvonalaikat összekötő vonal ívalakú. A (7) részben (13) csapok (3. ábra) vannak, amik a (6) résznek megfelelő csap­lyukaiba illenek. Ilyképen a (6) és (7) részt gyorsan összerakhatjuk és szétszed­hetjük. A (6) rész külseje a (6') helyen ki­szélesedik, hogy a fonadék felső részének a kívánt módon kifelé bővülő alakját kö-

Next

/
Thumbnails
Contents