85389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nádfonattárgyak előállítására

— 303 -fonását a váztól függetlenül gyárilag végezhetjük és a fonadékokat a kívánt formák és hatások elérése végett utólag erősíthetjük rá a vázra. 5 Az idetartozó vázlatos rajzokon. Az 1. ábra egy nádfonadéktárgyaknak a jelen eljárás szerint való előállításához szükségelt formarészlet alulnézete. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó oldal-10 nézet. A 3. ábra a forma vagy kapta egy másik részletének alulnézete. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó oldalnézet. Az 15 5. ábra a forma egy harmadik részletének alulnézete. A 6. ábra az 5. ábrához tartozó oldalnézet. A 7. ábra az összeállított forma nézete. A 20 8. ábra egy harántmetszeti töredék, amelyből a fonadék előállítás közben látható a kaptán. A 9. ábra a fonadék nagyobb léptékű keresztmetszete. A 25 10. ábra a kész kas nézete. A 11. ábra a fonadékhoz való váz izometrikus nézete. A 12. ábra a vázára erősített kas harántmetszete. 80 Magyarázat céljára olyan tárgyat választottunk, amely körkeresztmetszetű, oldalfalai pedig hajlottak. Ezen tárgy váza, amint a 11. ábrán látható, egy felső (2) koszorúból, egy kisebb (3) fenék-85 koszorúból, valamint több (4) karóból áll. Jelen esetben a váznak nem olyan alakja van, mint amilyet a kész tárgy vesz fel, és pedig gyakorlatilag ez a ritkább eset. Néha a váz egy darabon követi a tárgy Í0 körvonalait és több helyen a fonadéknak feszül, rendszerint pedig a váz aránylag kevés részből áll, amik azonban nem szolgálhatnak pontos vezetékül a munkás számára. í5 A régi eljárás szerint a bordákat a (3) fenékkoszorú mentében erősítik hozzá bizonyos közökben a vázhoz. Oly célból, hogy a fonadék 10. és 12. ábrákból látható hajlított alakot nyerje, a bordákat úgy kel-50 lett hozzáerősíteni a váz oldalrészeihez, hogy azok lényegileg derékszög alatt álltak el emezektől. A munkás lent fogott hozzá és a kötőszálakat a bordák alá és fölé fonta, miközben egyúttal fölfelé is for-55 málta a bordákat és a kötést kellő feszültségre hozta, úgy hogy a bordákat merőleges állásukból fokozatosan fölfelé hajlíthatta. Ezt megcsinálni és a kifelé szétálló bordákat egymástól a kellő közökben megtartani rendkívül nehéz, és pedig a sok változó tényező miatt, amiket figyelembe kell venni és amik számára kiegyenlítődéshez kell alkalmat adni. Ezt a nehéz feladatot úgy oldjuk meg, hogy a változó tényezők többjét kiküszöböljük, a megmaradóknak pedig egyszerű kezeléssel megfelelhetünk. Ahelyett, hogy a nádfonadékot saját vázán csinálnók, jelen találmány szerint a fonadékot vázától függetlenül, kényelmesen állítjuk elő, a kész fonadékot azután ráhúzzuk a vázra, ós arra ráerősítjük. Ezen a réven fonás közben szabadon mozoghatunk és könynyebbségeket érünk el, úgy hogy az eddigi nehézségek nagy mérvben elhárulnak. A bordákat megfogjuk, egymástól elkülönítjük és a mechanikai formához képest oly módon tartjuk, hogy egy teljességgel tanulatlan munkás pusztán avval elkészítheti a tárgyat, hogy a forma körül és azon rajta is a szokott módon a legközönségesebb kötést végzi. A forma úgy van alakítva, hogy a rajta előállított fonadék a kívánt vázra illik, de a formának épenséggel nem kell ugyanolyan alakúnak lennie, mint a váznak és többnyire nincs is ilyen alakja, mert a forma, vagyis kapta főképen csak arra való, hogy megkönnyítse a fonást. Noha a találmány nem korlátozódik a fonadéknak valamely formán való előállítására vagy mintázására, alább egy ilyen példa kapcsán írjuk le az eljárást. A 7. ábrán látható a (5)-el jelölt alkalmas forma vagy kapta, amin a fonadékot készítjük és ami egy felső (6) részből (1., 2. ábra), egy segmensekből összerakott (7) középső részből (3., 4. ábra) és egy alsó (8) részből (5., 6. ábra) áll. A (7) rész a (8) részen nyugszik, a (6) rész pedig a (7) részen. Ez utóbbiban viszont a (10) és (11) segmensekből (3. ábra) vannak egyes korongok összeállítva, amik együttesen karimaszerű (12) szegélyt alkotnak. Ha — amint a 3., 4. és 7. ábrából látható — az egyes részek egybe vannak illesztve, akkor a (12) elemek több egymás fölötti korongot képeznek. Minthogy az előállítandó tárgynak görbe körvonalai vannak, az egyes (12) elemek egymáshoz képest akkorákra vannak szabva és úgy vannak elrendezve, hogy a határvonalaikat összekötő vonal ívalakú. A (7) részben (13) csapok (3. ábra) vannak, amik a (6) résznek megfelelő csaplyukaiba illenek. Ilyképen a (6) és (7) részt gyorsan összerakhatjuk és szétszedhetjük. A (6) rész külseje a (6') helyen kiszélesedik, hogy a fonadék felső részének a kívánt módon kifelé bővülő alakját kö-