85386. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina
— 303 -kerék két koszorúval van ellátva, azonban az egylcoszorús kerék Jó hatásfokát sem akarjuk feláldozni, úgy célszerűen a 21— 24. ábrákon feltüntetett szerkezeteket al-6 kalmaazuk. A 21. és 22. ábrák úgynevezett kettős lapátot tüntetnek fel, mely a belsejében levő (31) válaszfal útján két, egyenlő vagy különböző nagy (32) és (33) részre van 10 osztva. A két rész a levegő szabad átlépését teszi lehetővé a (7) vezetőkerékhez, mely a 2. ábrán volt feltüntetve. A kettős lapát szerkezetét már a 9. ábra ismertetésénél tárgyaltuk, megerősítése pedig a 15 19. ábra módjára a (34) közbenső részek segélyével történhetik. Mint a 22. ábrán látható felülnézet mutatja, a turbina szempontjából egykoszorús kerékről van itt szó; a (32) és (33) részek között irány -20 változtató berendezés nem jön tekintetbe. Nem így a 23. és 24. ábrákon feltüntetett (35) semleges lapátszerkezetnél, mely azonban két járólap átsor dacára nem fosztja meg a lapátokat az egylkoszorús 25 kerék jellegétől. Az első (üreges lapátokból való) (36) járókoszorúból kilépő gáz-, illetve levegőáramot a helytálló (37) irányváltoztató berendezés útján, (mely azonban, mint azt a 24. ábra szem-30 lélteti, el is maradhat) az említett (35) neutrális lapátokra vezetjük. A neutrális lapátok oly szögben vannak beállítva és oly alakjuk van, hogy a sugár anélkül, hogy említésre érdemes elterelő nyomást 85 gyakorolna reájuk, hatás nélkül surran el rajtuk. Hasonlíthatók tehát „a szelet mutató" szélkakashoz. Az üreges lapát fejrésze a kívánt célhoz képest teljlesen különbözőképen lehet ki-10 képezve. A 25—28. ábrákon több foganatosítási alak van feltüntetve. Mint az előbbi ábrákon, (4) ismét a turbinalaplátot, (7) pedig a sűrítő forgó részét körülvevő vezetőkereket jelöli. A 25. ábrán a (5 (4) lapát egyenesen van levá( gva. A lapát, mint az (37)-nél látható, a (7) vezetőkerékig érhet, vagy pedig, mint az (38)-nál van feltüntetve, a vezetőkerékbe benyúlhat, ha a hajtóközegnek a turbinalíapát-50 csatornából a (7) vezetőkerékbe való belépésétől vagy megfordítva kell tartani. A 26. ábra tetszőleges görbe szerint alakított (40) lapátvégiet tüntet fel. így pl. a. 21. ábra kapcsán ismertetett kettős lapát >5 esetén célszerű lehet, ha a nyomólevegőt a megadott módon vezetjük! át a. (7) vezetőkerékbe. A kettős lapát két része itt különböző harántmetszetű; azáltal, hogy a lapát kissé benyúlik a vezetőkerékbe (40), a 25. ábra (38) foganatosításához ha- 60 sonlóan elkerüljük az áthaladási veszteségeket. A vezetőkerék! -a (39) fallal ugyancsak két részre van osztva. További foganatosítási alakot tüntetnek fel a 27. és 28. összetartozó ábrák. Itt úgy kerüljük el ha- 65 tásos módon a gáz,csatornából a nyomólégcsatornáiba és megfordítva fellépő átömlési veszteségeket, hogy a lapátcsatornát a balra hajlított (41) fejjel lezárjuk. Az egyik oldal felé hajlított fejrész a lapátot 70 követheti vagy megelőzheti, vagy pedig mindkét oldal felé is ki lehet hajlítva. Eltekintve attól, hogy a (41) fejrész az átömlési veszteségeket meggátolja, a gözturbinafokok fedőszalagjaihoz hasonlóan a 75 szellőzési veszteségeket is csökkenti. A gáz- és a nyomólégcsatorna közti tömítést a (7) vezetőkerékbe való belépésnél a (42) tengelyirányú vagy a (43) sugárirányú, a lapátfejeken alkalmazott élek segé- 80 lyével is elérhetjük (28. ábra). Ezen tömítő éleket szükség esetén a helytálló (7) vezetőkereken is alkalmazhatjuk. A lapátok mellett a (10, 11) égési tér (2. ábra) szorul különös szerkezeti kikép- 85 zésre. Mindenekelőtt az elégési hőmérsékletet kell a lapátok stb. kímélése végett szabályozhatóvá tenni. Igen hasznos itt a 305149. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett, megfelelő értelemben alkalma- 90 zandó szabályozó berendezés, melynek működési módját a 29. ábra tünteti fel. A levegővel vagy gázzal töltött és teljesen zárt (44) fémtartányt a szabályozandó hőmérsékletnek tesszük ki. A hőmérséklet 95 változása szerint a (45) rugalmas fenék többé vagy kevésbé kihajlik ós a (46, 47, 48) emeltyű vagy másefféle összeköttetés útján a tüzelőanyag vagy az égési levegő szabályozására szolgáló (49) szabályozó- 10C szervet befolyásolja. Az égési tér, valamint a többi nagy hőmérsékletnek kitett szerkezeti rész is, bizonyos túlnyomásnak van Ikitéve. Ha a szerkezeti anyag izzó állapotban van, ak- 105 kor a túlnyomás felvétele nehézségeket okozhat, melyeket azonban a 30. ábrán feltüntetett foganatosítási alak segélyével könnyen elkerülhetünk. Az (50) térben pl. a (pl) nyomás és a tűz hőmérséklete no uralkodik. A tűzálló anyagból való (51) bélés az (52) fal kímélésére szolgál. Az (52) és; (54) köpenyek közt levő (53) üregbe valamely ugyancsak a (pl) nyomás alatt álló hűtő közeget vezetünk. Az (52) izzó 115 fal tehát nincsen túlnyomásnak kitéve. Ezzel szemben az (54) fal hőmérséklete jóval kisebb. Ha szükséges, a második (56)
