85375. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízalatt gázzal való világításra

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 853 75. SZÁM. — XV/d. OSZTÁLY. Berendezés víz alatt gázzal való világításra. Sponza Silvije mérnök Spalato. A bejelentés napja 1918. évi jttnius hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1916. évi október hó 5-ike. Tengerparti tartományokban a nyári halászatot sötét (nem holdvilágos) éjjel úgy űzik, hogy a tengervízfelület alkal­mas helyein világítótesteket gyújtanak meg, hogy velük a halakat a halászbárka köré csalogassák és hálóval kifogják. Acetiléngázvilágítás használata esetén eddig az acetilénlámpásokat a halászíbár­kára kinyúlóan erősítették, hogy a fény lehetőleg minden irányból behatolhasson a tenger mélyébe. Ennek a világítási mód­nak azonban, dacára a kezelés egyszerű­ségében és az acetilénfény spektrikus tu­lajdonságában álló nagy előnynek, mely­nél fogva ez a fény sok ultraibolya sugara folytán, a tengervízbe való behatolásra különösen alkalmas, az a hátránya, hogy a világító tornyok fényének eltakarása folytán a part mentén az éjjeli forgalom biztonságát veszélyezteti, azonkívül a ha­lásznak költséges és a látóképességét ked­vezőtlenül befolyásolja. A tengeri ^halászatnál ezért 1916-ban a tengeralatti világítást vezették be és elek­' tromos tengeralatti világító készülékeket vettek használatba. Ezeknek a készülékek­nek és berendezéseknek nagy beszerzési költségei, a könnyen sérüléseknek kitett készülékek kezelésének hiányos kiképzése * továbbá az akkumulátorok töltésére való elektromos telepek hiánya, főleg azonban az a megállapítás, hogy az elektromos fény spektrikus tulajdonságai (kevés ultra­ibolya sugara) folytán csak meglehetősen 1 gyengén képes behatolni a tengervízbe, előtérbe hozta azt a feladatot, hogy olyan berendezésekről gondoskodjunk, melyek az acetiléngáz fényének vízalatti világí­tásra való használatát is lehetővé tegyék. A jelen találmány célja ennek a feladat- 40 nak a megoldása. Erre a célra, a találmány szerint, mint a mellékelt rajzon látható, egy vízmente­sen előállított, fönt nyitott, lent tetszőle­ges üvegfalakkal (üvegfélgömbbel vagy 45 síkalakú üveglapokkal) ellátott (a) üreges testet (lámpatokot) süllyesztünk be meg­felelően mélyen a vízbe és ebben gázfej­lesztőhöz vagy sajtoltgáztartályhoz kap­csolt (b) gázlángokat helyezünk el, ill. 50 abba a vízből kinyúló nyíláson át be­süllyesztünk. A lángzók meggyújtásával tehát olyan fényforrást kapunk a víz felszíne alatt, melynek erőssége, a víz felett elrendezett 55 fényforrással szemben, melynek fényéből csak igen kevés hatol be a mélybe, telje­sen a kívánt megvilágítási célra (legyen az halászat, valamely víz alatti építkezés, tengerfenékkutatás stb.) használható fel. 60 A vízből, refrakció folytán, gyenge, tompa fény szűrődik ki, mely a halászbárkának csak maximálisan, kb. 200 m távolságra eső környezetre terjed és a halászat cél­jára teljesen elegendő. 65 Az égés biztosítására az (a) üreges test­nek szűk, csak fönt nyitott üregében, a (b) gázlángzók felett, a (c) füstelvezető csövet rendezünk el, mely a (d) süveggel van ellátva. A (c) csövön át a füst (égés- 70 termékek) felszáll és a (b) lángzókhoz fe­lülről, 'az (a) üreges test falai és a (c) el­vezető cső közt lévő hézagon át, friss le­vegő juthat. Ezáltal a levegő belépése sza­bályoztatik, ami a víz feletti világítással 75 szemben kb 60% gázmegtakarítást ered­ményez és szélben is zavartalan égést és világítást biztosít. Ugyanez elérhető friss

Next

/
Thumbnails
Contents