85342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ammoniáknak hyperpressiókkal történő közvetlen szintézisére
Megjelent lí>34. évi május hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85342. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás az ammóniáknak hyperpressiókkal történő közvetlen szintézisére. L'air Liquide Société Anonyme pour l'Etude et l'Exploitation des Procédés Georg-es Claude cég- Paris. A bejelentés napja 1921. évi március hó 12-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi április hó 7-ike. Ismeretes, hogy az ammóniáknak hyperpressióknak nevezett igen magas nyomások, nagy hőfok és alkalmas katalizáló anyag együttes hatása alatt történő köz-5 vetlen szintézisénél (1. a 83731. 1. sz. szabadalmat) a reakció folytán felszabadult meleget el kell távolítani a reakciógázokból, hogy elkerültessék a hőfok nagymérvű emelkedése, mely káros lenne a 10 reakcióra és egyszersmind a reakcióedény falainak, melyek a nyomásnak ellenállani vannak hivatva, mechanikai vagy chéiniai ellenállóképességére. Az általunk előzőleg benyújtott kiilön-15 böző szabadalmak módszereket adtak meg ennek a kettős követelménynek teljesítésére. Ezen szabadalmak némelyikének alapgondolata ezen elnyelendő meleg jelenlétének arra való leihasználása, hogy 20 azt, abban a mértékben, amint képződik, magán a reakcióedény falán át eltávolítsuk. Ez a melegáram, ily módon, ezen fal vastagságában hőfokesést von maga után, mely annak belsejéből kifelé halad 55 és ennek a falnak legalább is külső rétegeit olyan hőfokon tartja, melynél annak mechanikai tulajdonságai még kielégítőek. A melegnek ez az eltávolítása abból a térből, melyben szabaddá vált, amit J0 maga a kívül alkalmasan hűtött edény falai végeznek, azzal az előnnyel jár tehát, hogy ennek az edénynek tartósságát növeli. Bár ez az eljárás a gyakorlatban érté-15 kes eredményekre vezetett, azt tapasztaltuk, hogy bizonyos esetekben és pedig főleg vastagfalú, nagyterjedelmű készülékek esetében, egy és más hátrányokat hoz létre, pl. azt a hátrányt, hogy a csövek megrepedését meg nem gátolta, holott 40 ezek, mechanikai és chemiai tulajdonságaik folytán, teljesen alkalmasaknak látszottak arra, hogy a belső nyomás és ama hőfokok feltételeinek ellenálljanak, melyeknek alávetettek. Hogy ezen segítsünk, 45 a jelen találmány értelmében ahhoz folyamodtunk, hogy lemondjunk arról az elvről, melyre fent rámutattunk. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a használt katalizáló csövek jó állapotban és ellenállók 50 maradtak, amidőn ahelyett, hogy elősegítettük volna a melegnek a katalizáló cső külső felületén keresztül való eltávozását, amint ez hasznosnak látszott azok után, amiket fent kifejtettünk, ellenkező- 55 leg meggátoltuk azt valamely eszközzel, mint pl. egy a csövön külsőleg elhelyezett hőszigetelő réteggel. A cső kímélésére való törekvés tehát, ezen tapasztalat felhasználásával, bármily 60 paradoxnak lássék is, arra az eredményre vezetett, hogy a hőfok ama feltételeit, melyeknek a cső alá van vetve, szigorítani kell, minthogy a fém egész tömege, nem véve ki még a külső rétegeket sem, egyenlő 65 módon van alávetve a legnagyobb hőfoknak, nevezetesen a belső fallal érintkezésben levő gázok hőfokának. Az ilyen fajtájú edényekkel ebben az irányban eddig végzett kísérletek meg- 70 állapítani engedték azt, hogy a fémek, melyekkel rendelkezünk, jóknak bizonyulnak, jobbaknak, mint ahogy azt eddig feltették és gyöngülés nélkül képesek az