85337. lajstromszámú szabadalom • Befogófej szerszámgépek, különösen esztergapadok számára

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86337. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Befogófej szerszámgépek, különösen esztergapadok számára. Steurer József számvizsgáló Magyaróvár. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 30-ika. Az eddig ismert befogófejek általában akként voltak szerkesztve, hogy a meg­munkálandó munkadarab a befogófejnek tárcsájában több befogópofa révén volt j befogva é® külön működtetett gépelemek, például csavarokí segélyével volt rögzítve, ahol is az oly munkagépeknél, nevezete­sen az esztergapadoknál, melyeknél ; a munkadiarabnak központos • beállítása 0 szükséges, ez nagyobb gyakorlatot és hosz­szabb időt igényel. Ismeretesek ezenkívül még o'ly szerke­zot ok is, melyek a munkadaraboknak központos befogását már elérték ugyan, .5 de melyeknél a központosítást végző ele­mek külön-külön rögzítettek, illetve ol­dottak. amiért az ezekkel való munka is hosszabb időt vett igénybe. Az ismert szerkezetekkel szemben már 10 most a jelen találmány oly befogófejre vonatkozik, melynél a munkadarab egy­egy külön szerv segélyével központosít­tatik és rögzíttetik. A jelen találmány szerint ugyanis egy !6 állítószerv segélyével, mechanikai kény­szeíkapcsolás és kényszerpályáik útján, több befogópofa együttesen és arányosan központos irányban mozgattatik el, mely pofák, véghelyzeteikben és véghelyzeteik (0 között, bármely helyzetben, egy rögzítő­szerv segélyével tartatnak meg. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező befogófej példaképen egy, egy esz­tergapad részére szolgáló foganatosítási 55 alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a befogófejneik; kés felől vett né­zete, a pofáknak nyitott véghelyzeté­ben. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 vo­(0 nala szerint. A 3. ábra a befogófejnek kés felé vett né­zete az állítószerv egy részének elhagyá­sával. A 4. ábra az egyik kényszerkapcsolódó al­katrésznek, a központosítótárcsának né- 45 zete a 3. ábra helyzetében. A karimával és a belső csavarmenetes (2) aggyal kiképezett (1) tokba (2. ábra) a központos furattal kiképzett (3) csésze van beillesztve, mely a kés felől három, szim- 50 metrikusan 120° alatt elrendezett alakos (4) horonyban (1. ábra) elhelyezett, három ugyanoly alakos fácokkal kiképzett (5) pofával van ellátva. Minden pofából egy-egy, hüvellyel kö- 55 riilvett (6) csap a (3) csészének (7) hasíté­kain át a csészének belsejébe nyúlik (2. ábra). Ezen (7) hasítékok szabják meg a (6) csapok révén az (5) pofáknak nyitott és csukott véghelyzeteit. 60 A (6) csapok a (3) csészébe helyezett, központos furattal kiképzett (8) központo­sítótárcsának (9) körívhasítéfcaiba nyúl­nak (4. ábra). A (8) tárcsában még a há­rom, csavarmenetes (10) furat van kiké- 65 pezve, melyekbe az (1) tokon keresztül (3. ábra) a fejes (11) kötőcsavarok vannak be­csavarolva; a kötőcsavarok akként van­nak kiképezve, hogy a csavarfejek; az (1) tokon nem hatolnak át, miáltal a tok és 70 a tárcsa között merev kapcsolat létesül. Az (1) tok karimájának egy szakán a (12) fogazás (1. ábra) van kiképezve, mely az állítószervnek egyik alkatrésze. A (3) csészének egy osaplyukábla a fo- 75 gantyúval ellátott (13) fogasrúd van be­illesztve, mely a (12) fogazással kapcso­lódik és az állítószervnek másik alkat­részét képezi. A (3) csészébe még a fejes (14) csavar- 80

Next

/
Thumbnails
Contents