85272. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szinházak és mozgófényképszonházak számára az ének vagy a beszéd jobb megérthetővé tételére
Megjelent 1934. évi május hó 227 -ép . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 85372. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Berendezés színházak és mozgófényképszinházak számára az ének vagy a' beszéd jobb megérthetővé tételére. Dr. Schweyer Pál tanár München. A bejelentés napja 1922. évi február hó 8-ika. Közismert, hogy operák, operettek és hasonló előadásoknál nagyon nehéz az éneket, — melyet a zene majdnem elnyel — megérteni. 5 Találmányom célja oly berendezést létesíteni, mely ezen, az előadás megérthetőségét megnehezítő hátrányos körülményt egyszerű, a műélvezetet nem befolyásoló módon kiküszöböli. 10 Erre a célra az előadás egész, hallható részének a különben ismeretes, távbeszélő útján való továbbvezetését használjuk fel. A berendezés szerint az előadás egész hallható részének távbeszélő útján való ezen 15 továbbvezetése egy a színpadtól hangmentesen elzárt, de a színpadon végbemenő események szemlélését megengedő térbe történik. Ezen tér a találmányunk szerint egy távbeszélőberendezés által, — mely 20 egyrészt egy közös beszédadóhellyel és tetszőleges számú be- és kikapcsolható beszédlevevőhellyel bír — van az egyes színházhelyekkel összekötve, úgyhogy ezen közvetítőtérből egy, a színpadon végbemenő 25 látható és hallható eseményeket követő közvetítőszemély a színházlátogatókkal az ének vagy adott esetben a zenei rész megértését megkönnyítő közléseket könnyen érthető beszélő hangban közölhet. 80 A fentebb említett közvetítőtér a hangmentesen elzárt telefonfülkékhez hasonlóan van kiképezve és a színháztér bármely részében lehet elrendezve. Ezen térbe egy telefonállomás van berendezve, me-35 íven át minden a színpadon és a zenekarban mondott, énekelt, illetve játszott hang, az ezen közvetítőtérben levő személyhez jut, ki azt «letranszformálja», azaz csak a szöveget vagy bizonyos közléseket ad tovább a színházlátogatóknak. 40 Ezen közlések állhatnak pl. az ének megérthetővététele céljából a dal szövegének a közlésében. Ezen közlés célszerűen úgy történik, hogy a mondott közlési szó a színpadon éneikelt szót valamivel megelőzi. 45 A zenei rész könnyebb megérthetősége céljából a közlések rövid vezérszavakból, mint pl. «tekintet», «vágy», !<szerelmi» motívum vagy hasonlókból állhatnak. Bölcsészetileg és képletesen nehezen meg- 50 érthető színpadi műveknél lehet rövid magyarázó közléseket a szünetekben közölni. Ezen célból a színházhelyeken levő beszédlevevőhelyek egy jelzőcsengővel lehetnek ellátva, mely a színházlátogatókat ily fel- 55 világositások közlésére figyelmezteti. A beszédlevevőhelyek egy-egy kis hallgatókészülékből állhatnak, melyet a színházi szolga — a megváltott hallgatójegy felmutatása után — egy dugókontaktus se- 60 gítségével a távbeszélővezetékbe kapcsol. A színházlátogató ily módon tehát a dalszöveget könnyen megérthető, minden mellékzörejtől mentes beszélőhangban hallhatja ezen kis hallgatókészülék segítségé- 65 vél, melyet tetszésszerint használhat vagy az ölébe ejthet. A látogató ezután a színház levegőterén keresztül a színpadról vagy a zenekarból jövő, az előmondott szöveget közvetlenül követő zenét teljes épségben 70 és teljes hangszínben, valamint a zene által hordott és az előmondás következtében immár könnyen megérthetővé vált éneket hallja. A fentebb leírt berendezés mozgófény- 75 képszínházaknál is nyerhet alkalmazást, melyeknél az optikai előadást beszéd vagy
