85265. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű gőzszivattyuk számára

— 2 —. lók egyikén át az (i) kipuffogó nyíláshoz jut ós ily módon a dugattyúk a bennök el­rendezett tolattyúk révén egymást kölcsö­nösen vezérlik. 5 Tegyük fel, hogy az egyik (c) dugattyú a középállásban és a másik (c1 ) dugattyú löketének végén van. Ekkor az előbbi du­gattyúnak (d) tolattyúja középső telt ré­szével elfedi mind a három (g, h, i) nyílást, 10 míg a (b1 ) hengerben a (g) nyílás a meg­felelő (d1 ) tolattyúnak (e) hasítékával, a Oh) nyílás pedig a megfelelő (f) kagylón át az (i) nyílással közlekedik. Ennélfogva a közös (i2 ) kipuffogó nyílás a (b) hengertől 15 el van zárva, ellenben a (d1 ) tolattyúnak (f) kagylóján át a (b1 ) hengernek (h) bebo­csátó nyílásával és az ezen nyíláshoz csat­lakozó (h1 ) csatornán át a (c) dugattyú mö­gött fekvő (b) hengerrésszel közlekedik. 20 Ha most a (c) dugattyú a mögötte ható gőznyomás folytán előre megy, akkor a (d) tolattyúnak (e1 ) hasítéka a (h) nyílás fölé jut, melyen át a (b1 ) henger (c1 ) dugattyú­jának visszamozgásánál a megfelelő (h1 ) 25 csatornán átlépő gőz a (c1 ) dugattyú mö­götti 0b1 ) hengertérbe jut. Ugyanekkor a (d) tolattyúnak (f1 ) kagylója a másik (g) nyílás és az (i) nyílás fölött elhaladva eze­ket egymással összeköti úgy, hogy a vissza-30 mozgó (c1 ) dugattyú mögötti tér a kipuf­fogó csatornához kapcsoltatik. A (c) dugattyú löketének végén az előtte lévő gőz a (h1 ) csatornába nyomatik, mely­nek a (b1 ) hengerbe torkoló (h) nyílása el-35 lenben az ekkor középállásban lévő (d1 ) to­lattyúnak telt része által el van födve. Ha­sonló módon a (b1 ) hengerben is a (g, h, i) nyílások önmagukban és egymástól el van­nak zárva, míg a (b) hengerben a (b1 ) hen-40 ger felé vezető (e1 , h, h1 ) összeköttetés, to­vábbá az (i) kipuffogó nyílásnak közleke­dése a kagylón keresztül a (g) nyílással, a (g1 ) csatornával és a visszamozgó dugattyú mögötti (b1 ) hengertérrel fennmarad. 45 Mihelyt a (c1 ) dugattyú a középálláson túlhaladt, a (c) dugattyú visszamenő löke­tét kezdi meg és ekkor a (b) hengernél az összeköttetések ugyanoly módon megsza­kadnak, amint azt az előzőkben a (b1 ) hen-50 gernél láttuk, míg a (d1 ) tolattyúban, a nyílások másik csoportja [(e) hasíték és (f) kagyló] a megfelelően felváltott összeköt­tetéseket [(g) az (i) csatornával a (h) és (i) kapcsolat helyett] létesítik az ellenkező 55 dugattyúoldalakkal. A (d, ill. d1 ) tolattyúk végeiken a kon­centrikus (s), ill. (s1 ) gyűrűk segélyével a szemközt fekvő (t), ill. (t1 ) tehermentesítő részekkel vannak mereven összekötve úgy, hogy az ily módon előálló üregben lévő friss gőz a tolattyút a tehermentesítő rész hatása folytán tehermentesíti, amennyiben a gőz ezen részt az ellenkező irányban ter­heli meg. , A tehermentesítés szabályozása az (u), ill. (u1 ) lyukak segélyével történik, me­lyeknek elrendezését és nagyságát gyakor­lati kísérletek alapján határozzuk meg. A részben tehermentesített dugattyú -tolattyúk alkalmazása folytán a dugattyúk a dugattyútolattyúval együtt a dugattyú­löketnek megfelelő darabbal ugyan hosz­szabbakká válnak, mint azon ismert gőz­szivattyúknál, melyeknél külön tolattyúk és tolattyúrudak vannak elrendezve. Mint­hogy azonban az ily külön tolattyúrudak hajtó műve, mely a gőz- és szivattyútöm­szelencék között az ide-oda járó dugattyú­rudaktól nyeri mozgását, a jelen esetben elmarad, ennélfogva a gőz- és szivattyú- < henger közötti rész ugyanoly darabbal kisebbre készíthető úgy, hogy a szivattyú­nak teljes szerkezeti hossza ugyanakkora marad, mint a külön hajtott tolattyúkkal felszerelt eddigi szivattyúknál. I Magukban véve ismert körülvezető csa­tornáknak és kis rugós záró szelepeknek a hengerfedelekben való elrendezése által a káros terek csökkenthetők és ezáltal to­vábbi gőzmegtakarítások érhetők el. Más- 5 részt az ily körülvezető csatornák által a friss gőz a löket kezdetén akkor is oda­vezettetik a hajtó dugattyúfelületekhez, ha az előző kipuffogó periódusnál a gőz­dugattyú a saját kibocsátó csatornáját el- £ zárta és ezáltal nyugalomba jött, A körül­vezető csatornáknak ily ismert elrendezése által továbbá feleslegessé válik a gőznek bebocsátására és kibocsátására külön-külön csatornákat elrendezni, hanem úgy a be- i bocsátás, mint a kibocsátás számára ugyanaz a gőzcsatorna használható. A gőz be- és kibocsátó csatornáinak a gőzhenger alsó részében való elrendezése folytán a gőzszivattyúnak üzembehelyezé- i sénél a kondensvíz alul szabadon kifoly­hat. Ennélfogva a kondensvíz kibocsátá­sára külön csapokat és az ezekhez csatla­kozó csővezetékeket, melyek a hengerek fölött fekvő tolattyúknál feltétlenül szük- i ségesek, teljesen mellőzni lehet. A 2. ábrában a leírt vezérmű egy com­pound szivattyúnál van feltüntetve. Ezen esetben mindegyik (d), ill. (d1 ) tolattyúban még egy második (k), ill. (k1 ) kagylót ren- i dezünk el és a hengerfalban két megfelelő

Next

/
Thumbnails
Contents