85167. lajstromszámú szabadalom • Meander szerű vonalakban épített fal

fog mk kapni. Ugyanezen elvek betartása mellett lehet negyedtégla vastag falat is készíteni, amint az a 7-ik és 8-ik ábrákon látható. 5 Az egyes mezők téglái (a.. b.. c.. d. .-vei vannak megjelölve, az azokat összekapcsoló bordatégla mindig két-két szomszédos mezőnek a nevét viseli, tehát ab, bc, ed, stb. A 7-ik és 8-ik ábrákon ennek a borda-10 téglának két bekötési módja van szemléltetve. Az ábrák baloldalán ez a bordatégla minden második rétegben mindkét végével köt be a két szomszédos falmezőbe, míg a közbenső rétegekben egyáltalában nem 15 köt be, hanem tompán illeszkedik a két mezőhöz. A jobboldali bekötési módnál a bordatégla minden rétegbea beköt, de mindig csak az egyik mezőbe az egyik végével, míg a másik végével csak tom-20 pán illeszkedik a másik mezőhöz. Ezek a negyedtégla vastag falak természetesen élőkre állított téglákból lesznek készítve. Hogy a sarkok erősebbek legyenek, a falat a sarkoknál téglapárokból, 25 tehát kétszeres vastagsággal készítjük, lásd a 9. és 10. ábrákat. Téglák helyett a falat lehet téglaalakú betonlapokból is készíteni. Ha betonlapokból készítjük a falat, úgy 80 igen célszerű az egyes mezőket összekötő bordákat egy darabban csömöszölni a vele csatlakozó betonlappal. Ezek a betonlapok, melyek a sarkokban lesznek alkalmazva (lásd a 11-ik, 12-ik és 13-ik ábrákat) vagy 85 jobban mondva betonkövek „L" alakúak lesznek. A 11-ik és 12-ik ábrák két egymás fölött levő rétegnek a bekötési módját mutatja, míg a 13-ik ábrán a falnak a nézete látható. A sarkokon alkalmazható „L" 40 alakú kövek helyett „Z" alakú köveket is lehet használni. Ugy a „Z", mint az „L" alakú köveknek a szárait nem célszerű egyforma hosszal készíteni, mert csak különböző hosszúságú szárak mellett lehet 45 az egymás fölötti rétegeken átkötést elérni. Az egyes ábrákon az alakkövek (a)-val, míg a közbenső téglaalakú betonlapok (b)-vel vannak jelezve. Szabadalmi igények: 50 1. Féltégla vastagságú, derékszög alakban meanderszerű vonalban épített fal, azáltal jellemezve, hogy a falnak egyes egyenes irányú részei a törési pontoknál legalább a fal vastagságának meg- 55 felelő szélességben egymást átfedik és ezen a helyen keresztkötő téglákkal egymással szorosan össze vannak kapcsolva. 2. Az 1-ső pontban védett falnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a 60 fal az egyes függélyes hézagoknak kiszélesítése által keletkezett áttörésekkel el van látva. 3. Derékszög alakban meanderszerű en megtört fal élőkre állított téglákból 65 vagy beton lapokból, azáltal jellemezve, hogy az egymás után következő és egymással szemben felváltva párhuzamosan eltelt mezők összekapcsolására szolgáló bordák ugyancsak élőkre állított 70 téglákból vagy betonlapokból állanak, melyek minden második rétegben mindkét végökkel bekötnek két-két szomszédos mezőbe. 4. A 3-ik pontban védett falnak egy kivi- 75 teli alakja, azáltal jellemezve, hogy az összekötő borda téglái minden rétegben felváltva csak egy-egy véggel kötnek az egyik mezőbe, míg másik végökkel a másik szomszédos mező belső síkjához 80 tompán illeszkednek. 5. A 3-ik pontban védett falnak egy újabb kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az összekötő borda téglái nem kötnek be egyik szomszédos mezőbe sem, hanem 85 azokhoz tompán illeszkednek, az összekapcsolást pedig a bordatéglák vagy bordalapok vízszintes hézagaiba fektetett és a mezők vízszintes hézagain is átnyúló vasszalagok létesítik. 90 6. Az 5-ik pontban védett falnak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a vasszalagok végei le vannak hajtva. 7. Derékszögalakban meanderszerűen megtört fal, azáltal jellemezve, hogy annak 95 mezőit betonlemezek, sarkait pedig „L", vagy „Z" alakú betonkövek alkotják, melyek a falkötés szabályai szerint lesznek a falba rakva. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Badnpeei..