85165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék megömlesztett fémsóknak a fémek és savgyökök kitermelése céljából leendő elektrolizisére, valamint ezen eljárás és készülék alkalmazása fémtartalmú ércek és más fémtartalmú anyagok értékes alkatrészeinek kitermelésére
vegyi fezültségnek kb. háromszorosára ve' szik fel és 90%-os villamosáram-hatásfoknál az összenergia-hatásfokot nem lehet 30% fölé lényegeen fokozni. Mennél ala-5 csonyabb az elektródáknál alkalmazott áramsűrűség, t. i. avégből, hogy alacsony kapocsfeszültség biztosíttassék, annál kifejezettebbek a hőnek gyakorlati fenntartásával járó nehézségek; ezeket a nehézsé-10 geket az ily célra szánt eddigi készülékek nagyobb kiterjedése és alkalmatlan alakja okozza. Rendszerint úgy adódnak a viszonyok, hogy az áramsűrűségnek a gazdaságosság szempontjából vett alsó határa 15 kb. 0.6—0.9 ampérenél van az elektródafelület minden cm2 -re számítva; gyakran nagyobb áramsűrűségeket alkalmaztak. A találmány szerinti többcellás elektrolizáló készüléknél mindem cm2 eleiktróda-20 felületre számítva, 0.8—0.15, sőt még kevesebb ampére is alkalmazható. Az elektródák közötti hézag 1.2 cm.-re vagy még ennél kisebbre csökkenthető és ezzel cellánként alacsonyabb kapocsfeszültség ér-25 hető el. Azáltal, hogy a lyukakon és a támasztó vagy távolságbiztosító részek kerülete mentén (amelyeket az elektródák végei között lazán rendezünk1 el és hornyos kapcsolat révén biztosítunk helyze-30 tűkben) csekély önkisűlési áram halad át, valamivel csekélyebb áramhatásfok adódik ki, mint amilyen egyetlen cellánál érhető el, azonban az ily módon kieső energia azt a fontos feladatot teljesíti, hogy 35 az elekrolitet megömlesztett állapotban tartja. A találmány szerinti egyik készülékkel cellánként csupán két Volt (vagyis az egész tízcellás készülék számára összesen húsz Volt) feszültség alkalmazása 40 mellett oly eredményeket értünk el, amelyek az elméleti hatásfok 64%-át tevő össz-energiahatásfoknak felenek meg, ami több mint kétszerese annak a hatásfoknak, amelyet az eddigi eljárás és készülékek 45 alkalmazásánál iegyáltalán elérhetőnek tekintettek. A villamos energiában való megtakarításon kívül szerkezeti előnyökre is teszünk szert. A készülék nemcsak szilárd és egy£0 szerű alakban állítható elő és tartható fenn, hanem azt a fontos előnyt is nyújtja, hogy alacsony áramerősségeket alkalmazhatunk, ami a villamos összeköttetéseik számának és nagyságának megfelelő csök-55 kenésével jár. Ekként tehát valamely adott áramforrás energiájának kihasználása végett az áramot aránylag alacsony ampéreszámmal és magas feszültséggel fogjuk az elektrolizáló készülékekhez hozzávezetni (tehát éppen fordítva, mint az 60 egycellás készülékekből álló berendezésnél, ahol aránylag magas ampéreszám ós alacsony feszültség kerülalkalmazásra); ez a körülmény úgy az alkalmazott készülékek számának, mint a szükséges külső villa- 65 mos vezetékeknek és összeköttetéseknek csökkentését teszi lehetővé. A többcellás elektrolizáló készüléknek további előnye, hogy a klórt igen koncentrált állapotban kapjuk. 70 A találmány szerinti készüléknek egy másik foganatosítási alakja látható a 3. ábrán függélyes metszetben, a 4. ábrán pedig (a födél eltávolítása utáni) felülnézetben. Itt a készülék körkeresztmet- 75 szetű (A) tartályból és kúp- vagy tölcséralakú elektródákból áll, amelyek a középpont felé hajlanak, mi mellett a cinktér, a készülék alján, centrálisán elrendezett (E2) grafitrúd segélyével van az áram- 80 forráshoz vezetően hozzákapcsolva. Ez az (E2) rúd a kovából készült (e3) cső belsejében fcglal helyet, mely cső (e4)-nél nyílásokkal van ellátva. Egyébként a 3. és 4. ábrákon feltüntetett azon részek, amelyek 85 az 1. és 2. ábrákon látható részeknek megfelelnek, ugyanazon jelekikel vannak elltáva. A találmány szerinti készülék további foganatosítási alakja látható az 5. ábrán 90 függélyes metszetben, a 6. ábrán pedig (ugyancsak a födél eltávolítása utáni) felülnézetben. Ez a készülék több függélyes kengyelalakú. (B1 B9) elektródát jtartalmaz, amelyek tűzálló anyagból készült 95 válaszfalak fölé nyúlóan vannak elrendezve. Ebben az esetben a cink a tartály alsó részében levő, elkülönített (a2) szakaszokban gyülemlik össze ós ezekből egyes (a3) lecsapoló nyílások vagy egyet- 100 len közös csatorna segélyével távolítható el. A szabaddá vált klór az elektrolit (C) felszíne fölötti közös (a) térbe, innen pedig a (D) esőbe jut, ahonnan azt a kívánt helyre vezetjük. A tartály egyik, ill. má- 105 sik végén levő (B), ill. (B10) elektródák a szénből vagy más alkalmas anyagból készült (E), ill. (E2) rúd segélyével vannak az áramforrás hozzátartozó sarkához kapcsolva. 110 Kengyelalakú elektródák helyett grafitlemezekeit is alkalmazhatunk, amelyeket hasonló módon rendezünk el egymás mellett és hornyok vagy más effélék segélyével tartunk fogva a tartály falaiban, ill. 115 bélésében. Világos, hogy a. találmány nem szorítkozik a készüléknek fent leírt különleges
