85123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy hatásképességű szintelenítő szén előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIBÍIYI ^^^^ SZABADALMI BIEÓSle SZABADALMI LEÍRÁS 85123. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás nagy hatásképességű színtelenítő szén előállítására. Dr. Adler Rudolf vegyész Karlsbad. A bejelentés napja 1921. évi junius hó 16-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1920. évi julius hó 5-ike. A jelen találmány tárgya eljárás nagy hatásképességü színtelenítő szén előállítására szulfit-celluloze-hulladéklúgból. Ismeretesek már eljárások, amelyeknél 5 a színtelenítő szén előállítására szulfithulladéklúgból indulnak ki. Ezen eljárások mindegyikénél közös az, hogy a hulladéklúgot feldolgozatlan állapotban vagy az orgános anyagok eltávolítása után szá-10 razra párologtatják és a száraz maradékot elszenesítik. Színtelenítő szénnek a i hulladéklúgból való előállítására tehát tetemes mennyiségű vizet kell bepárologtatni, amely 1 kg, színtelenítő szénre kb. 15 50 liter vizet tesz ki. Tekintettel a fűtőanyagok magas árára, ez a körülmény az ilyen eljárások gazdaságosságát nagyon kérdésessé teszi. Az említett hátrányt a következőkben 20 leírandó eljárással akképpen küszöböljük ki, hogy a hulladéklúg helyett, amely kb. 90% vizet tartalmaz, az abból kicsapott orgános anyagot alkalmazzuk. Az eljárás abban áll, hogy a szulfitcellulóz-hulladéiki-25 lúg orgános alkatrészeit, amelyek elszenesítéskor a színtelenítő szenet szolgáltatják, nagy részben ismert módon kicsapjuk, azután a kapott csapadékot sajtoljuk és a csapadékhoz alkalivegyületeket adunk, 80 amelyek vagy alkalikusan reagálnak vagy a csapadék anorgános anyagaival való cserebomlásnál alkalikus reakciójú alkalivegyületekké alakulnak át, végül az ekképpen keletkező koncentrált oldatot, 85 esetleg teljes beszárítás után, szokásos módon elszenesítj/ük. Az alkalivegyiiletek hozzáadásával leváló anorgános csapadékokat a szenesítés előtt célszerűen szűrés útján eltávolítjuk. 40 A szulfitcellulóz-hulladéklúgnak kicsapható orgános anyagát ismert módon neutrális sókkal (kálium-, nátriumklorid és más efféle) va,gy a földalkaliák hidrátjaival választhatjuk ki, célszerűen magasabb hőfokon és magasabb nyomás alatt. 45 A kiapott csapadékhoz alkalivegyületeket (pl. hidroxidokat, karbonátokat, foszfátokat, szulfátokat és más efféléket) adunk, miáltal a csapadéknak orgános anyaga vízben oldható alakba megy át, ami a kö- 50 vetkező szenesítésre különösen alkalmas. A szenesítési termék tartalmazza az öszr szes anorgános anyagokat, beleértve az alkaliákat stb. és pedig az utóbbiakat túlnyomóan szulfid alakjában. Ha az alkali- 55 vegyület hozzáadása után a leváltott anorgános anyagokat szűrés útján eltávolítottuk, akkor ebben az esetben a szenesítési terméíkiben csak vízben oldhaJtó alkaliák, íöleg szulfid alakjában, vannak jelen. 60 Avégből, hogy albalAszulfidet a folyamat számára újra hasznosítsuk, lehet a szenesítési maradékból kilúgozott steulíidet szénsav bevezetése útján karbonáttá átalakítani. Emellett kitűnt, hogy a szul- 65 fid átalakulása karbonáttá nedves színtelenítő szén jelenlétében lényegesen gyorsabban és számbavhető szénsavfölösleg alkalmazása nélkül megy végbe. Ennek folytán célszerűbb a szénsavat a vízzel 70 iszapolt szenesítési termékbe bevezetni és a vízzel való kilúgzást csak azután eszközölni; ekkor olyan lúgot kapunk, amely az újra alkalmazható alkalikarbonátot tartalmazza, míg az elszálló kénhidrogén 75 ismert módon ártalmatlanná tehető. Az előzőkben leírt eljárás szerint az eredeti szulfitüellulóz-hulladéklúg víztartalmának 70—80%-a ki van küszöbölve a folyamatból, amelyet a fentemlített ismert 80