85094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipargázokban lévő telítetlen szénhidrogének hasznosítására

M(>KjH(>nt 11KS4. »'\i ni tij II« hó lfl-i'ii. VAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI KIRfáAG SZABADALMI LEÍRÁS 8AOU4. SZÁM. — IVh, 1. WXTÁ:.y. Eljárás ipargázokban levő telítetlen uénhydrogéaek hassnooításár*. Th. Golriscliiiiidt A. G. cég és Dr. Berglus Frigyes vegyétHü, Igazgató Essen. n. Pótuabadalom a 83713. uámA tlfswebedslemhee. A 1917. évi jnnian hó 1-je. Némstaruáfi «la6bb*4ga~ 1917. éri április Msfaat is hó a 98-iks. n*PJ» A törzsszabadalom tárgya eljárás ipar­gázokban levő telítetlen szénhydroKénck hasznosítására, különösen az aethylen hasznosítására, mely eljárásnál a gázke-5 veréket megfelelő föltételek között klór­gázzal hozzuk érintkezésbe és lílóraddi­tiótermékekké, pl. aethylenklóriddá ala­kítjuk át. Kísérleteink folyamán kitűnt, hogy ez az eljárás lényegesen megjavit-10 ható, a reakciótartam megrövidíthető és u kitermelés lényegesen fokozható, ha az alant leírt módon dolgozunk. A lyukacsos szénnek, úgy mint faszén, állati szén vagy vérszén, az a tulajdon-15 sága, hogy a gázok egy sorát adszorbe­álja vagy sűríti, ugyanúgy, mint egyéb nagy felülettel biró anyagok (platina­tapló és hasonló anyagok). Ez az ad­szorbeálóképesség már most különösen 20 nagy az aethylen és egyéb telítetlen szénhydrogénekkel szemben. Saussure szerint a puszpángfoszén adszorptió­képessége aethylennel szemben kb. 20-szór akkora, mint hydrogénnel szemben, 7-25 ooer akkora, mint methan számára vo­natkozólag, kb. 5-gzör akkora, mint nit­rogénnel szemben és 4-szer akkora, mint oxygénnel szemben. Az aethyleutartahnA gázkeverékeknek faszén fölött való egy-80 szerű átvezetése által tehát az aethylent a kísérő gázok egy egész sorától lehet megszabadítani. További vizsgálódásaink folyamán ki­tűnt, hogy az aethylen adszorptiója né­mára fentmegadott számszerinti viszo­nyokat lényegesen kedvezőbbé tehetjük, ha az adszorbeáló anyagokat 0° alatti ' hőmérsékletekre hűtjük le. Példaképpen a 85 következő módon Járhatunk cl: Az aethylentartalmú gázkeveréket pl. kb. to 2% aethylent tartalmazó de«tillatiógúzt minus 20° C-ra való lehűtése mellett la­szénnel hozunk érintkezésbe. Már az egyszeri Átvezetés elegendő, hogy az önzés aethylent a szénben vagy a szénen v> összesűrítsük. Minél inkább közeledik az adnorptió a telítési fokhoz, annál las­súbb len természetesen az aethylen ad­szorptiója és hogy lehetőleg simán és eredményesen dolgozhassunk, a gázára- 50 mot beszüntetjük és egy másik sürítő­vagy adszorptiókészfiléken vezetjük ke­resztül. mielőtt még a szén teljes telítése az első tartányban bekövetkezett volna. Az ily módon aethylenben gazdag gázok- 56 kai terhelt szenet a hőmérséklet föleme­lése által az adsorbeált gázoktól meg­szabadítjuk és így pl. 2* Ctü«-et tartal­mazó destiÚatiógázból 50% és még sokkal több aethylent tartalmazó gázkeverékek 00 kaphatónk. Ezt a gázkeveréket azután Agy, mint a tör—is abadalomban leíra­tott, klórgázzal érintkezésbe hozzuk és tovább kezeljük. Ily módon aethylenben szegény gázok- tó ból igen sok aethylent tartalmazó gáz­keveréket sikerül előállítani. Ez az eljá­rás nemcsak a tönwszabadalom szerinti fldóratás, stb.) továbbkezelésnél nagy müsaaki fontosságú, hanem egyéb ismert 70-Ipari eljárásoknál is, így különösen az aetylennek aetberré és alkohollá való át­alakításánál kénsav segélyével. Egyelőre ajánlatos lesz az eljárás fo­ganatosításánál egyéb gázokat, mint pl. 75 ammóniák vagy kénhydrogén, melyeket

Next

/
Thumbnails
Contents