85067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumoxud, aluminium szulfát és kovasav előállítására bauxitból agyagból és más aluminiumtartalmú szilikátokból

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JnBgfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85067. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás alumíniumoxid, aluminiumszulíát és kovasav előállítására bauxitból, agyagból és más aluminiumtartalmú szilikátokból. Hunyady István vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 15-ike. Az aluminium előállításának a legfontosabb nyersanyaga a bauxit és részben a kriolith, míg agyagot és más aluminiumtartalmú szilikátot nem alkalmaznak alu-5 minium előállítására. Aluminiumszulíát előállítására ugyan használnak agyagot nyersanyag gyanánt, az eljárás azonban nagyon körülményes és csak igen nehezen sikerül a vasmentes aluminiumszulfát 10 előállítása. A jelen találmány tárgyát tevő eljárással tiszta aluminiumoxidot kapunk, amely azután az aluminium gyártásánál nyersanyag gyanánt szolgál, továbbá teclmi-16 kailag vasmentes aluminiumszulfátot, amelyet a festékgyárakban pác gyanánt alkalmaznak, végül technikailag vasmentes kovasavat, amely igen értékes nyersanyag az üveggyártásnál. 20 Az eljárás lényege abban áll, hogy ha agyagot vagy más aluminiumtartalmú szilikátot koncentrált ammoniumszulfátoldattal 280° C-ig hevítünk, akkor az megbomlik, a benne lévő fémek szulfátokká 25 alakulnak és ammóniák válik szabaddá, míg a kovasav visszamarad. Ha most a fémszulfátok oldatát melegen bázisos aluminiumkarbonáttal kezeljük és szűrés után forró konc. ammonium-80 szulfáttal keverjük, akkor ammoniumtimsó keletkezik, amely az anyalúgból kikristályosítíható. Ha most ezen timsó forró konc. oldatát ammóniák- vagy ammoniumkarbonát oldatába folyasztjuk, 85 akkor aluminiumhidroxidot illetve bázisos aluminiumkarbonátot kapunk, amely izzítva tiszta, vas-, kovasav- és alkalimentes aluminiumoxidot ad. Az aluminiumszulfátot aluminiumoxidból állítjuk elő, akképpen, hogy azt konc. 40 ammoniuinszulfát oldattal keverjük. A reakciónál keletkező ammoniákot lehűtjük és konc. magnéziumszulfát oldatába vezetjük, amelybe egyidejűleg szénsavat, illetve lehűtött, mosott füstgázt vezetünk 45 be. Ekkor oldhatatlan ammonium-magnezium-karbonát válik le, amely víz jelenlétében kálciumszulfáttal összehozva magneziumszulfátot, ammoniumkarbonátot és szénsavas kalciumot ad. Az aluminium- 50 szulfát képzéséhez szükséges kénsavat tehát a gipsz cserebomlásánál kapott magneziumszulfát szolgáltatja. Az eljárás foganatosításánál a következő módon járhatunk el: 55 1. Alumíniumoxid és kovasav előállítása. Agyagot vagy finoman porított bauxitot koncentrált ammon i umszulf át oldattal bensőleg keverünk, akképpen, hogy 1 rész AI2 Oa-ra kb. 4 rész ammoniumszul- 60 fát jusson. Az összekevert anyagokat zárt edényben, amely a fejlődő gázok elvezetésére nyílással van ellátva, fokozatosan felhevítjük legfeljebb 280° C-ra, mikor is első 65 sorban a nyersanyagban lévő karbonátok alakulnak át szulfátokká és vízgőzzel ammoniumkarbonát száll el. A hőfok emelkedésével, kb. 140° C-nál, az ammoniuinszulfát bomlik ammóniákra és kéntri- 70 oxidra. Az utóbbi a jelenlévő bázisokkal szulfátokat ad, a gázalakban elszálló ammoniákot pedig elnyeletőbe vezetjük. A status nascensben lévő kéntrioxid megbontja u. i. a szilikátokat, amennyiben 75