85005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nitrogénvegyületek készítésére

Megjelent 1934. évi májns hó 15-én. • MAGYAR KIRÁLYI jSEK&HL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85005. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nitrogénvegyületek készítésére. Lymn Arthur Henry vegyész és mérnök London. A bejelentés napja 1914. évi január hó 22-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1913. évi január hó 22-ike. Ipari, fűtő- és világítógázokból eddig a rendesen ammóniák alakjában bennük lévő nitrogént a gázoknak savval, pl. kénsawal, vagy sósavval eszközölt mosása 5 révén különítették el. A jelen találmány értelmében a költséges savakat nem szükséges vásárolni, hanem lehetséges ugyanazon üzemben ezen ipari gázok felhasználásával az ammóniák 10 lekötésére alkalmas anyagokat termelni s ezeket az ammóniával egyesítve, értékes műtrágyákká alakítani. A találmány lényege abban áll, hogy az éghető gázok segélyével nitrogént oxydá-15 lünk, úgy hogy nitrogén-oxygén-vegyületek elegye, esetleg salétromos sav és salétromsav keletkezik. Ezen savas jellegű elegy oldható s ezen oldat használható az ammóniáknak az ipari gázból való elvo-20 nására, vagy a savas jellegű gázelegy elegyíthető az ammoniáktartaLmú ipari gázzal s ezzel együtt vezethető a mosóba. Ezáltal egyrészt ammoniákmentes gázt kapunk, mely a nitrogén oxydációjához szük-25 séges hőfok létesítésére használható, másrészt lényegileg amimonium-nitritből és nitrátból álló műtrágyát. A találmány tárgya tehát olyan körfolyamat, melynek révén csekély költséggel értékes műtrá-30 gyákat készíthetünk. Az eljárás egyes részletei az ipar jelenlegi állásiéhoz képest lényeges haladást képeznek. A nitrogén-oxygén-vegyületek létesítése 85 nitrogénnek az éghető gázok segélyével való oxydációja révén különböző módon eszközölhető alkalmas berendezésekben, külső hevítéssel, vagy anélkül; a gázelegyet robbantás révén is lehet reakcióba hozni. Kitűnt már most, hogy igen elő- 40 nyös a reakciót izzó tűzálló anyag jelenlétében foganatosítani. Foganatosítható azonban az oxydáció az újabb időben ismertté vált úgynevezett felületi égés révén is, még pedig' úgy, hogy az éghető 45 gázt nitrogénnel és oxygénnel együtt alkalmas likacsos testeken áramoltatjuk át és meggyujtjuk, úgy hogy az égés ismert módon a felületen menjen végbe. Ilyenkor tiilhevítés által részben disszo- 50 ciált vízgőzt is vezethetünk be; a hydrogén és oxygén egyesülése a nitrogén oxydációja alkalmával lényegesen elősegíti a reakciót. Lehet természetesen más módon nyert hydrogént és oxygént is alkal- 55 mázni. Az oxydációra jól használhatunk oly csövet, vagy hasonlót, mely a tűzálló anyag alakított, vagy szemcsés, vagy göröngyös darabjaival van töltve. A készii- 60 lékben a légkörinél kisebb, vagy nagyobb nyomást tarthatunk fenn; a reakciókamrát továbbá kívülről, vagy belülről fűthetjük is. Lehet az eljárást úgy is foganatosítani, hogy az éghető gázokat nem egy- 65 idejűleg hozzuk reakcióba a nitrogénnel és oxygénnel, hanem pl. először a tűzálló anyagot az ipari gáz elégetése révén erősen felhevítjük s azután a gázbevezetést megszüntetve, rövid ideig nitrogénnek és 70 oxygénnek esetleg gőzzel, vagy hydrogénnel kevert elegyét vezetjük be. Ezen eljárásnál úgy látszik nemcsak hőhatás, hanem fényhatás is lép fel, ami a nitrogén-oxydok keletkezését elősegíti. 75 Gondoskodni kell természetesen arról, hogy a magas hőfokon keletkezett oxydok