85004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lángkemencék üzeméhez vegyi reakcióknak magasabb hőmérsékleten való kivitelére

más illó fémeket is kitermelhetünk redukálható vegyületeikből. Ha szénadagnál a redukálható adalékokat egyáltalában elhagyjuk, akkor világítógázt kapunk. Ekkor 5 folytonos üzemben, a koksz megfelelő kitolásáról ke"! gondoskodnunk. Ha vízgőzt vagy vizet rétegezünk a szénre, akkor vízgázt kapunk. Emellett folytonos üzem lehetséges, mely nem szakíttatik meg, mint 10 a vízgáznak szokásos előállítási módjánál, mindig megismétlődő felfűtéssel, mely csupán percekre elegendő. Azonkívül a vízgáz a legmagasabb, tehát legkedvezőbb hőmérsékleten állítható elő. Az iparilag még 15 meg nem valósított C + H,0 = C0 -f H2 folyamat tisztán levezethető. Viszont a hideg vízgázfolyamatot: C + 2H,0 = 2H, + C02 20 a legalacsonyabb hőmérsékleten vezethetjük le, ami pl. hidrogén, előállítása szempontjából fontos, miért is a kemencének oiagy magasságot kell adnunk. Az 5. ábra ezt a szerkezetet mutatja, 25 melynél az (1) boltozat megnyújtott kupola gyanánt van kiképezve. Az égési teret ki is szélesíthetnők, ami sugárzó energia szempontjából azonos hatású volna; de ezen esetben a sugárzás iránya kedvezőtlen 30 volna és a szóródás is növekednék. Beépített falak, illetve üreges oszlopok kiküszöbölése céljából, a szükséges levegőt, •mint az 5. ábra mutatja, függő (18) csöveken át vezethetjük be, melyek húzás elleni 35 szilárdsággal bíró masszából, pl. ömlesztőtégelymasszából készülnek. A (18) csövek a felső (1) boltozatrészen karimák segélyével vannak felfüggesztve. Ha a csövek igen hosszúak, akkor lent is meg kell őket 40 támasztani, pl. a clvamolte-köveklx'i 1 álló (19) ívvel, vagy pedig hűtött csőből álló ívvel, ha a beárnyékolás kiküszöbölése kívánatos. A (18) csövek elegendő számú furattal vannak ellátva, melyeken a levegő 45 a tüzelőtérbe áramlik. Egy további kiképzésnél vékony, hosszú lángsugarakat égetünk a teljesen szabad kemenoetérben, amikor is alulról fecskendezünk be levegőt, száj csövekkel ellátott 50 kettősfalú hűtőcsövek segélyével vagy pedig hosszú, karmantyús agyagcsövekből álló ívből. A 6. ábra ilyfajta berendezést mutat. Az (1) kemence boltozat alsó részében 55 ívalakú (20) agyagcső van elrendezve, mely hosszú karmantyúival egymásba dugott részekből áll és felfelé torkolló, függélyes (21) szájcsövekkel vagy szűk furatokkal vannak ellátva, melyeken magasain felszálló légsugarak nyomás alatt fecskendez- 60 tetnek be az (1) kupola alatti térbe. A 6. ábra szerinti kemence főleg előmelegített levegő számára van gondolva. Ebben az esetben a kemence a légvezető (22) darabos burkolaton kívül még egy 65 hőszigetelő (23) boltozattal van ellátva. A (21) szájcsövefc levegő bevezetése és elégetése által lángoszlopokat szolgáltatnak, melyek a 3. és 4. ábrák szerinti falakat és oszlopokat helyettesítik. A szilárdam beépí- 70 tett falak és oszlopok kizárólag a levegő vezetésére szolgálnak. A sugárzás egyszerűen a forró térből indul ki és hiba volna az izzó falnak lényeges sugárzást tulajdonítani. A tér, hőmérsékleti állapotának 75 természetéből kifolyólag sugárzik és a fal ezen tér hatása gyanánt, résztvesz a sugárzásban. Az új sugárzázsi fűtés új műszaki segédeszközt nyújt. Az erre a célra szolgáló 80 berendezés a különféle célnak és feltételnek megfelelőein, különbözőképpen alakítható. A berendezés számos oly cél elérésére is alkalmas, mely az elsősorban figyelembe jövő nitrogónlekötéstől chemiai te- 85 kintetben ugyan n agyon távol áll, de fizikai és fűtéstechnikai szempontból azzal egyenértékű. így pl. a vegyi reakciók és a kizárólag fizikai munkálatok egész sorozata adható meg, mely az új fűtési eljárás fel- 90 használása mellett műszakilag tökéletesebben vagy egyáltalában kivihetővé válik. Gondoljunk a mészégetésre. Az új fűtési eljárással tiszta mész mellett értékes, nitrogónmentes szénsavat kapunk ipari célokra, 95 bitumenmentes mészből élvezhető szénsavat. Vízgőz egyidejű alkalmazása az égési hőmérsékletet még gazdaságosabban csökkenti. Kizárólag fizikai alkalmazási esetnek tekinthető pl. a fúró- és eszterga Forgács 100 beolvasztása át nem eresztő tüzelőtérbein'. A chemiai tett mellett azon vegyi hatás kikapcsolása, mely az aknakemencében fellép és mely egyébként költséges brikettezéssel küzdünk Je. Léglángok képzése, fűtő- 105 gázlégkörben sok esetben, amint az már a vízgázeljárásnál kitűnt, nem feltétel. Közönséges gázlángokat is égethetünk és az adag fölé tetszőleges vegyi természetű gázrétegeket fektethetünk. 110 A találmány alkalmazási lehetőségét az ismertetett foganatosítási példák nem merítik ki. A találmány alapgondolata egész általánosságban abban van, hogy a fűtést, sugárzó hő segélyével, oly módon valósít- 115 suk meg, hogy a sugárzó hőt a forró anyagra engedjük hatni, függetlenül az átsugárzott út hőmérsékletétől, mely útban