84945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrátok erjesztésére és ehhez való baktériumkultúrák előállítására
Megjelent 1934. évi máju s lf ó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84945. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrátok erjesztésére és ehhez való baktériumkulturák előállítására. Dr. Weizmaim Charles orvos London. A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 2-ika. Nagybritaniai elsőbbsége 1915. évi március hó 29-ike. Jelen találmány aceton és alkoholoknak erjesztő eljárások utján való előállítására vonatkozik és a találmány célja egyszerű eljárással keményítőtartalimi anyagokból 5 más szénhidrátok hozzákeverésével, vagy anélkül nagy hozamot elérni. Eddigelé az acetonnak és az alkoholoknak keményítőtartalmú anyagokból való előállítása baktériumokkal történt, többek 10 között a Pitz-tipussal definiált baktériumokkal. Az ilymódon való erjesztés mindig zárt edényekben, szigorúan oxygénmentes atmoszférában történt. Kísérleteim folytán azt tapaszaltam, 15 hogy bizonyos hőnek ellenálló baktériumok, amelyek azonosíthatók azon tulajdonságukban, hogy a kukorica- vagy más gabonakeményítő nagyobb részét acetonná és butylalkohollá változtatják át, azonkí-20 vül a zselatint is folyóssá teszik, felhasználhatók nagy mennyiségű aceton és alkohol nyerésére oldott vagy suspendált állapotban levő keményítőben vagy más szénhidrátokban gazdag termékek erjesz-25 tése utján, a baktériumok az ilyen anyagokkal levegő hozzájárulásával vagy kizárásával összekeverhetők, vagyis a levegő szabad hozzájárulásával, mint az élesztő erjesztésénél, vagy pedig anélkül. 30 A jelen leírásban és igényekben ezen bacillust „Weizmann bacillus"-nak nevezem. Találmányom tárgya keményítőben vagy más szénhidrátokban gazdag termé-35 kek oldatainak vagy suspenzióinak erjesztése oly módon, hogy azokat az említett hőellenálló baktóriumokkal keverjük levegő hozzájárulásával vagy kizárásával lényegében oly módon, amint az a következőkben le van írva, miáltal nagy meny- 40 nyisógű acetont ós alkoholokat nyerünk. A kérdéses baktériumok megtalálhatók a humuszban és gabonaneműekben, például: kukoricában, rizsben, lenben, stb. A fentebb leírt baktériumok nyerésére 45 alkalmas eljárás a következő: Bizonyos számú pl. száz kulturát készítünk elő a szokásos módon, például forró (mondjuk 90—100°-os) steril kukoricapépet némi kukoricaliszttel felhígított álla- 50 pótban (mondjuk 2%-ig) beoltunk és azután kb. 35—37° C hőmérsékletnél körülbelül 4—5 napig megerjesztjük. Az edények közül kiválasztjuk azokat, amelyek a legélénkebb erjedést mutatják 55 és kifejezetten butyl alkohol szagot terjesztenek. Ezeket a kiválasztott próbákat most felhevítjük 90—100° C-ra egy-két perc tartamára. Sok baktérium elpusztul, azonban a szükségelt ellenállóképes kul- 60 túrák megmaradnak. Most elsősorban egy sterilizált kukoricapépet ezen kulturával beoltunk, amelyet a leírt módon felhevítettünk ós így egy második kulturát kapunk. Erre ezt a második kulturát egy- 65 két perc tartamára 90—100° C-ig felhevítjük és egy másik sterilizált kukoricapép beoltására használjuk s az előbbi másodkultura előállítási folyamatot többször, pl. 100—150-szer ismételjük. Ezen 70 munkálatok közben nem kell különösen ügyelni a levegő kizárására. Az így előállított baktérium nagy részében, ha nem teljesen a granulobacter pectinovorum nevű bacillus, ámbár bizonyos esetekben 75 egy másfajta bacillus is található, amely alakra kissé különbözik, amely szinten
