84938. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely kivető
Megjelent 1934. évi május lf ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84938. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Töltényhüvely kivető. Gebauer Ferenc gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 3-ika. Az eddig ismert lőfegyverek önműködő töltényhüvelykivetői rendszerint azáltal vetették ki a hüvelyt, hogy .annak fenekére mértek a szándékolt kivetés irányá-5 val lényeges szöget bezáró irányú ütést, melynek folytán a talpdudorámak egy pontján a kihúzó karom által megfogott hüvely .az említett pont körül elbillenve repíttetett ki a závártokból. A kivetés 10 iránya tehát egyrészt a kihúzó karom és a hüvely talpdudorának érintkezési pontja, másrészt a kivető ható felületének a hüvelyfenékhez képest elfoglalt helyzete által adódott. Minthogy a karom és 15 a. kivető hatófelülete a működő helyzetben egymáshoz igen közel, (a hüvelyfenék átmérőjénél kisebb) távolságban állnak, nyilvánvaló, hogy a kivetés iránya .a tekintetbejövő részek viszonyos helyzetének 20 már csekély változása által is lényegesen változott, s minthogy a töltényhüvelyek talpa tömeggyártásban nem képezhető ki tökéletes egyformasággal is a karom és a kivetöfelület kopása vagy csekély hely-25 zetváltozása sem kerülhető el, az eddigi kivetőknél működési zavarok léptek fel. Az eddig ismert kivetőknek további hátránya az volt, hogy a kivetöfelület a hüvely talpával csak a zárófej és hüvely 30 hátraimozgásának legvégén került érintkezésbe, úgy hogy a hüvely kivetése már azon időszakba esett, amelyben a zárófej már előremozgását végezte. Ennek folytán gyakran megtörtént, különösen tökéletlen 85 hüvelyekkel vagy elkopott, de különösen gyorsműködésű gépfegyverekben, hogy a hüvely nem vettetett ki, hanem a závártok és a zárófej közé ékelődött. A jelen találmány e hátrányok kiküszöbölését éri el, egyrészt azáltal, hogy a ki- 40 vető a hüvelyköpenyre mér .a tényleges kivetés irányába ható ütést, is másrészt azáltal, hogy a kivetés már a zárófój hátramozgása közben történik, úgy hogy a hüvely lényegileg teljesen kikerül a 45-zárófej útjából, még mielőtt az (záró) visszamozgását megkezdené. A találmány tárgyának egy példája 1. ábrán a tekintetbejövő részek működés előtti, 50 2. ábrán .a működés utáni helyzetében vázlatosan van feltüntetve. Az (1) závártokban ismert módon vezetett (2) zárófej a lövés után a (6) kihúzó karom révén meneszti magával az üres 55. hüvelyt. Még mielőtt a zárófej hátramozgását befejezte volna, (5) ék-felületével úgy billenti el a závártok (4) csapján ágyazott, s addig az 1. ábrabeli helyzetet elfoglalt (3) kivetőt, hogy az a (8) kivetőrés 60 felé irányuló ütést mér a hüvely oldalára, s azt a 2. ábra értelmében kirepíti, úgy hogy mire a zárófej a hátsó véghelyzetébe jutott, a hüvely teljesen, vagy majdnem teljesen kikerült már a zárófej pályájából. 65 A találmány tárgyának előnyei szembeötlők: A (3) kivető elbilientésének s ennek megfelelően a hüvelyre mért kivető ütés erejének és tartamának mérvét gyakorlatilag tetszés szerinti nagyra szabhatjuk 70 meg; ennek folytán a működő részek kopása után is biztosan fog végbe menni a kivetés. Minthogy a kivető a hüvelyt oldalára mért ütéssel veti ki, a hüvelyfenék gyártási pontatlanságai a kivetésre hatás- 75. talanok, annál inkább, mert az ütés közvetlenül a kivetőrés irányában hat. Ezen körülmények kapcsolatban azzal,
