84930. lajstromszámú szabadalom • Nagyfoku vákuumban dolgozó és izzó katódával ellátott Röntgencső

izzását a (13) telep, melynek áramkörébe, a (14) kapcsoló van iktatva, hozza létre. A leírt cső annyira van légmentesítve, hogy benne üzem közben gyakorlatilag a ••) gáz ionizálódása nem következik he, Ha a katóda izzásba hozatott és az anóda, valamint a katóda pl1 , a (15) transzformá­tor útján nagy feszültségre kapcsoltatott, akkor a légmentesített térben az anódátóí 10 a katóda felé irányuló elektronkisülés megy végbe és ezt a kisülést a gyújtószerkezet az anódán levő kis égőfoltba gyűjti össze. A röntgensugarak az elektrónoknak ezen égőfolthoz való ütközése által hozatnak 15 létre. Az égőfoltban továbbá szekunder ka­tódasugarak is keletkeznek, melyeik azégő­foLttól1 tova áramlanak és a katóda elek­trostatikai taszítása, valamint a negatív töl­tésű csőfal által ismét az anódához hajlíttat-20 nak vissza. Ezek az anóda felületéhez vissza­vándorló szekunder katódasugarak azt okoz­zák, hogy az anóda egész felülete rönt­gensugarakat bocsát ki, habár kisebb mér­tékben, mint az égőfolt. Ezáltal azonban a 25 kép 'élessége, különösen erős árnyékbeli ellentéteket mutató tárgyaknál szenved. Hogy már most meggátoljuk, hogy ezek a nem kívánatos szekunder röntgensuga­rak a megvizsgálandó tárgyat érjék, a (18) •80 ernyőt rendezzük el, mely a (19) ablakkal van ellátva és a röntgensugarakat viszony­lag át nem bocsátó, megfellelő vastagságú anyagból, pl1 , wolframból vagy molibdén­ből készül1 . Az ernyő a csövön belül ,a sze­gő kunder röntgensugarakat kibocsátó anóda­felül'et és a fényképezendő vagy más mó­. don megvizsgálandó tárgy között van el­rendezve és nemcsak a nem kívánatos , röntgensugarakat tartja vissza, hanem a jtO rajzon feltüntetett, az anódát nem teljesen körülzáró alakja esetében a katódasugara­kat elektrostatikai taszítás által a tárgy felé fordított anódafelültettől távoltartja. Mint az 1. és 2. ábra mutatja, az ernyő 45 a katódával, illetve annak gyüjtőszerkeze­tével mechanikailag és elektrostatikailag össze lehet kötve. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az ernyő az anóda 4 . (10) szárát körülfogó csőtoldathoz képest 50 a gyűrűalakú hasiítékolt (20) rugó által van megtámasztva. Szükség esetében az er­nyőnek az anóda körül nagyobb kiterjedése is lehet. , Mindkét leírt kiviteli alaknál a (18) er-55 nyőüziem közben negatív töltést kaip. Ez az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál közvetlenül1 az ernyőnek a katódával való elektromos vezetőösszeköttetése által kö­vetkezik be, mi mellett az ernyő a ka­tóda potenciálját veszi fel. A 3. ábrán 60 feltüntetett foganatosítási alaknál az er­nyő a katóda vagy az anóda égőfoltjától1 kibocsátott elektronok által a katóda poten­ciáljára töltetik. Minthogy a cső .belseje lényegében mentes pozitív ionoktól!, az er- 6'5 nyő negatív töltése megmarad, úgyhogy az ernyő nincs az elektronok folytonos iiozzá­ütközésének kitéve és ennek folytán rönt­gensugarakat nem bocsát ki. Az égőfolt által kibocsátott hasznos röntgensugárkúp 70 a (19) ablakom át a fényképezendő vagy más módon megvizsgálandó tárgyhoz jut, míg az anóda felületének az égőfolt. mellett fekvő részeiből kibocsátott szóródási su­garak a (18) ernyő által1 felfogatnak, úgy- 75 hogy éües képet kapunk. A 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alak­nál az anóda vagy antikatóda a (21) sü­veggel van ellátva, mely pl. molibdénből vagy wolframból állhat. Ezen anódasüveg 80 főfeladata annak elhárításából áll, hogy az égőfolt által kibocsátott elektronok az anóda külső felülete felé távozhassanak. A negatív töltésű (18) ernyő jelenléte elek­trostatikai taszítás következtében az elek- 85 tronoknak az anódasüveg (22) nyílásán át való távozását még nagyobb mértékbein megakadályozza. Ezek az elektronok tehát ahelyett, hogy a (22) nyíláson át távozná­nak és ezután az anóda külső felületét 90 érhetnék, legnagyobbrészt eltéríttetnek és vagy a (21) süveg belső felületéhez vagy az anódához magához ütköznek. Az elek­tronok ütközése által1 létesített röntgensuga­rak a cső üzemét és a kép élességét nem 95 zavarhatják. A (19) nyílás némely esetben az 5. ábrán látható módon finom (23) drótokkal berácsozható, ami az elíektro­statikai taszítást fokozza. A drótok kis vas­tagságuk és az égőfolthoz közelii helyzetük 100 folytán számbavehető árnyékot nem vet­nek. A külső anódafelülethez érő kis számú elektronnak káros hatása nincs, minthogy ezek az elektronok a röntgensugarakat át nem bocsátó (18) ernyő által felifogatnak. 105 Szabadalmi igenben: .1. A 68.398. számú szabadalomban védett, nagyfokú vákuummái dolgozó é:s izzó­katódával ellátott röntgencső további ki­képzése^ azáltal jellemezve, hogy a cső 110 belsejében az antikatóda mellső felülete és a tárgy "között a röntgensugarakat át nem bocsátó anyagból készült ernyő van elrendezve, melynek megfelelő nyí­lása van és pl1 , a katódával vagy az 115

Next

/
Thumbnails
Contents