84923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plasztikus masszáknak s ebből készült tárgyaknak előállítására vérből, haemoglobinból és hasonló fehérjékből

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84923. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY Eljárás plasztikus masszáknak s ebből készült tárgyaknak előállítására vérből haemoglobinból és hasonló fehérjékből. H. Ottó Traun's Forschiing-slaboratormiri G. m. b. H. cég Hamburg1

. A bejelentés napja 1920. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi szeptember hó 22-ike. Ismeretes, hogy beszáradt vérből, haemoglobinból, caseinből, élesztőből stb. tárgyak sajtolhatok, melyek azonban nem vízállók és kis törési szilárdsággal bírnak. 5 Ezért ezen masszák használata igen korlátozott (gombok, stb.) s a feldolgozás sok esetben nehézkes. Kitűnt, hogy rendkívüli szilárd szerkezetű s nagy fénnyel ellátható tárgyakat 10 létesíthetünk akkor, ha a fentnevezett anyagok egy részét organikus dispergáló közegben messzemenőleg dispergáljuk s e részt a száraz másik rész kötőanyaga gyanánt használjuk. A vér- vagy fehérje-15 tömegek dispergálását gyorsjáratú kolloid- vagy verőgépekben kell végezni. Dispergáló közeg gyanánt elsősorban dichlorhydrin jön tekintetbe, azután az alifás, különösen a több vegyértékű alko-J0 holok, továbbá a phenolok, különösen aldehyd jelenlétében. A vér- vagy fehérjetömegeket lehet előbb aldehyddel és vagy cserzőanyagokkal vízállóvá tenni s ezután egyrészüket kolloid állapotba vive, a 15 megmaradt rész kötőanyaga gyanánt használni. A dispergáló közeg chlor-szénhydrogénekkel hígítható. Eddig az említett fehérje-poroknak nagyipari mérvű átvitele kolloid disper-10 siókba nem volt ismeretes és az sem volt előrelátható, hogy az ilyen oldatok kötőanyag gyanánt használhatók s fokozott szilárdságot és fényezhetőséget kölcsönöznek az anyagnak. 15 1. példa. 100 sr. száraz vért vagy haemoglobint 500—800 sr. dichlorhydrinnel kolloid- stb. malomban V*—2 órán át verünk. Ezen idő multán az összes anyag teljesen tiszta oldattá alakult. Ezen oldat 100 sr.-ét 40 300—500 sr. finomra őrölt vérrel vagy haemoglobinnal keverjük s levegőn vagy célszerűbben vacuumban 50° hőmérséket túl nem lépve, a dichlorhydrint kiűzzük. A tömeget ezután újra finom porrá őröl- 45 jiik s meleg matricák közt 80—125°-nál 150—300 atm. nyomással tetszésszerinti tárgyakká sajtoljuk. Vér helyett ennek caseines, élesztős stb. elegyét is használhatjuk. 50 A vízállóság fokozható, ha vagy a nyersanyagot, vagy a készre sajtolt tárgyakat aldehydekkel vagy más cserzőanyaggal kezeljük; kész tárgyak ezután szárítandók és fényezendők. 55 2. példa. 100 sr. vizén, 35—50%-os haemoglobinoldatot 40—60 sr. phenollal koagulálásíg s ezt követő oldásig hevítünk; 40—60 sr. 40%-os formaldehyd hozzáadása után a go keveréket kolloid- vagy hasonló malom teljes homogenizálásig verünk. Ezen még formaldehyd és phenol szagával biró folyadékból 50 sr.-t 70 sr. száraz vérrel vagy haemoglobinnal összekeverünk, megszá- 65 rítunk s az 1. példa szerint tárgyakká sajtolunk, melyek sötétfeketék, rendkívül szilárdak, teljesen szagtalanok s könnyen fényesíthetők tükörfényre. Az eljárás oda módosítható, hogy 70 phenolt egymagában használunk az 1. példa szerint dispergáló közegképen. Ha világos tárgyak állítandók elő, ak-