84918. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék tűzveszélyes folyadékok számára két felváltva megtelő és kiürülő edénnyel

— 2 — tartja zárva, míg az áramkör egy másik helyen meg nem szakad. Ily módon elér­jük azt, hogy ezen kontaktus idő előtt nem nyílhat meg és hogy a mérőkészülék 5 kezelése független attól, hogy a vezérlő­eníeltyűt a kontaktus helyreállásának pillanatában rögtön megfordítjuk-e vagy sem, vagyis a mérőkészüléket a kezelő ügyességétől függetlenítettük. 10 A jelen találmány szerint továbbá védő­gáz nyomása alatt történő tárolásoknál a pénzdarab bedobásával zárt elektromos áramkör egy megszakítási hellyel van ellátva, mely egy, a védőgáz nyomásával 15 megterhelt nyomószervvel, pl. egy mem­bránnál úgy van összekötve, hogy az, nyomás fellépésekor, zárul. Ezáltal az egész mérőkészülék működése attól a biz­tonsági technika szempontjából fontos 20 követelménytől is függ, hogy a tároló­tartályban nyomás alatt álló védőgáz van jelen. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező mérőkészülék példaképpen egy fo-25 ganatosítási alakban van feltüntetve, mely tűzveszélyes folyadékoknak védőgáz nyomása alatt való tárolására és a mérő­edényeknek védőgázzal való egyidejű biztosítására szolgál. Az 30 1. ábra a mérőkészüléknek részben elöl­nézete, részben metszete. A 2. ábra a vezérszervnek az 1. ábra sík­jára merőleges metszete. A 8. és 4. ábrák a vezérszervet különböző 35 állásokban tüntetik fel. A nem ábrázolt tárolótartályból az (1) felszálló vezeték (1. ábra), mely a (2) védőgázköpennyel van körülvéve és a (3) zárószeleppel van ellátva, a 21 égy furatú 40 (4) csapból álló vezérszervhez vezet. A (4) csaphoz csatlakozik még az (5) záró­szeleppel (2. ábra) ellátott (6) lefolyató vezeték ós a két (7, 8) vezeték (1. ábra), melyeknek egyike a (9), másika pedig a 45 (10) mórőedénybe vezet. A (9, 10) edé­nyeknek mindegyike egy-egy (11, 12) úszótestet tartalmaz, melyeken a (13, 14) szelepek vannak felfüggesztve. A (9, 10) mórőedényeknek felső végei a (15) gáz-50 vezeték segélyével vannak egymással ösz­szekötve, melyből a (16) vezeték (2. ábra) a (4) esap tokjának bal, a csaptesttől sza­badon hagyott végébe vezet, A (4) csap­nak ezen tokrészéből a (17) vezeték visz 55 a (2) gázköpenj^hez. A (4) csap tokjában lévő (17) vezetéknek torkolata a (18) sze­leppel elzárható, mely a (4) csap testén átvezetett (19) rúdon van elrendezve. A (19) rúd csuklósan van a (20) emeltyű­vel összekötve, mely a (4) csap (21) fő- 6 emeltyűjének hossza mentén fekszik és elforgatható. A (20, 21) emeltyűket a (22) rugó rendesen széttolni törekszik. A (21) emeltyű a (23) orral van ellátva, melynek pályájában fekszik a (24) számlálóműnek 6 hajtószerve. Az imént ismertetett mérőkészülék akként működik, hogy először is megnyit­juk a (3) és (5) szelepeket ós a (20. 21) emeltyűket a (22) rugó hatása ellenében 7 összenyomjuk. A (9, 10) mérőedényekből, melyek a működésen kívüli helyzetben a tárolótartályban lévő védőgáznak nyo­mása alatt állanak, az (5) szelepen át addig távozik el védőgáz, míg az edé- 7 nyekben atmosphaericus nyomás nem uralkodik. Ezalatt a tárolótartályból nem nyomulhat friss védőgáz a mérőedé­nyekbe. mert a (18) szelep a (17) gázveze­téket elzárja. A (9, 10) mérőedényekben 8' beálló nyomáscsökkenés következtében az (1) felszálló vezetékben folyadék száll fel ós a (4) csapon keresztül a (7) vagy (8) vezetéken át abba a mérőedénybe áram­lik, mely éppen a (4) csapon keresztül az 8! (1) felszálló vezetékkel van összekötve, pl. az 1. és 3. ábrákban feltüntetett állás­ban a (7) vezetéken át a (9) mérő­edénybe. Mihelyt a (9) edény megtelt, a (21) emeltyűt (1. ábra) a vonalkázottan 9( feltüntetett állásba jobbra forgatjuk, amikor is a (10) mérőedény a (8) vezeték útján az (1) felszálló vezetékkel van ösz­szekötve és a (9) mérőedény lefolyásra van kapcsolva (4. ábra). A (21) emeltyű 91 ezen mozgásával, annak (23) orra a (24) számlálóművet egy ponttal, majd, az emeltyűnek eredeti állásába való vissza­forgatásánál, egy újabb ponttal tovább­kapcsolja. ic A (21) kezelési emeltyű a (25) kilincs­csel van ellátva, mely két, a (21) emel­tyűre erősített (26. 27) ütköző között el­mozoghat. Ezen kilincs orrának pályájá­ban fekszik a csaptoknak (28) Homlokle- 10 mezén kiképezett (29) fogazás, mely fölött a kilincs ide-oda járásánál elcsúszik. A (25) kilincset, szélső helyzeteiben, a (30, 30') rugók hatása alatt álló (31, 31') rete­szek rögzítik, melyek a (32, 33) elektro- ll mágnesek fegyverzeteivel vannak össze­kötve. Ezen elektromágnesek az (I) áram­körben fekszenek, mely a (34) áramfor­rásból indul ki és első sorban is a (35) megszakító helyhez vezet. A (35) meg- 11, szakító helyet a (36) úszókontaktus ké­pezi, mely a (6) lefolyató vezetékkel ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents