84887. lajstromszámú szabadalom • Olom-csapágyfém

— 279 — A csiszol ás i képnek fent leírt tulajdon­ságából kitűnik, hogy az összötvözetből ki­hűlés közben a rézkálciumkristályok majd­nem egyidejűleg az ólomkai ciumkristá-5 lyokkal kiválnak és ennek folytán az utób­binak nagy mennyisége által szivárogta­tás útján való kiválásban megakadályoz­tatnak. Ezáltal egészen újfajta csapágy­fém keletkezik, amely az ólomkálcium-10 kristályokon belül igen nagy számban tar­talmazza a kicsi, sokkal keményebb réz­kálciumkristályokat. Ez utóbbiak képezik azután a fémnél a tulajdonképeni futófelületet, amely a réz-15 kálciumkristályok nagy keménységénél fogva sokkal nagyobb ellentállást tanúsít kopás ellen, mint az olyan ötvözet, amely keményítési alkatrész gyanánt csak az ólomnak az alkali- és alkaliföldfémekkel 20 való vegyületeit tartalmazza. Figyelemreméltó, hogy, amint a metallo­gráfiai vizsgálat mutatja, a rézkálcium­kristályok nem képződnek, ha rezet a már kész alkaliföldcsapágyfémhez adjuk, tekin-25 tet nélkül arra, hogy ezen hozzáadást ol­vasztott réz alakjában vagy réznek ólom­ban való magas hőmérsékletű oldata alak­jában eszközöljük. Ellenben egy második úton a réznek a 30 csapágyfém ilyen ötvözetébe való állandó felvételéhez jutunk, ha a fémrezet ele­gendő magas hőfokon ólomban oldjuk és ebben az olvasztókban az alkali- vagy alkaliföldfém elektrolitos úton való levá-35 lasztásával a fent említett csapágyfémek egyikét előállítjuk. A status nascensben leváló alkali- vagy alkaliföldfómnek az ólomfürdőre hosszabb ideig tartó behatása közben az ólomfürdő-40 ben oldott rézrészeknek nyilvánvalóan ele­gendő alkalmuk van, hogy a fémkálcium­mal vagy egy másik, elektroliitosan kiváló fémmel kémiai egyesülésbe lépjenek. Ab­ból a tényből, hogy a réznek ilyen módon 45 képződött fémvegyületeit a fölösen jelen­lévő ólom nagy mennyisége nem bontja meg újra, azt kell következtetnünk, hogy a réznek kémiai rokonsága az elektrolito­san levállott fémekhez valamivel nagyobb, mint az ólomé. 50 A vegyülési energiának ezen fölöslege azonban nem elég nagy, hogy lehetővé tegye a megfelelő rézfémvegyületek képzé­sét, ha a fémrezet a keményített ólomötvö­zethez adjuk. 55 Ellenben a réznek az ólomcsapágy­fémekbe való, gyakorlatilag igen tökéletes és kényelmes bevezetéséhez jutunk, ha az utóbbiakat elektrolizis útján állítjuk elő és azután az elektrolithez az elektrolízisnek 60 itt fennforgó esete számára alkalmas réz­sóoldatot adunk. Szabadalmi igények: 1. Ölomcsapágyfém, amely csekély száza­lékmennyiségű alkali- vagy alkaliföld- 65 fémek bevezetése által keményítve van, jellemezve azáltal, hogy az ötvözetbe a Cu. 4Ca típusú hozagfémekkel rezet viszünk be rézfém vegyület alakjában. 2. Eljárás az 1. igény szerinti ötvözet elő- 70 állítására, jellemezve azáltal, hogy a képződött, olvasztott csapágyfémbe a kívánt mennyiségű rezet a Cu. 4Ca típusú rézfémvegyület alakjában leg­célszerűbben olvasztott állapotban ad- 75 juk be és azt abban erős kavarás útján egyenletesen eloszlatjuk. 3. Eljárás az 1. igény szerinti ötvözet elő­állítására, jellemezve azáltal, hogy csapágyfémötvözetnek elektrolizis út- 80 ján végbemenő előállítása előtt vagy közben ezen ötvözethez a szükséges mennyiségű rezet szilárd vagy olvasz­tott állapotban vagy megfelelően ma­gasra hevített rézólomötvözet alakjában 85 adjuk. 4. Eljárás az 1. igény szerinti ötvözet elő­állítására, jellemezve azáltal, hogy a keményített ólomötvözet elektrolitos előállítása közben a megbontandó elek- 90 trolithez megfelelő mennyiségű réz­kloridot vagy klorürt vagy más elektro­lízisre alkalmas rézsót adunk. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents