84882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetlen a föld felszine alá épülő alagutak építésére
31 eljelent 1934. évi május hó 246. 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84883. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás közvetlen a föld felszíne alá épülő alagutak építésére. Seidel Gerhard mérnök Berlin-Karlshorst. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 3-ika. Az alagutak építésénél követett ismert módszerekkel szemben a találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy mindenekelőtt csatornaszerűen szakadatlanul 6 végigmenő, oldalsó bemetszéseket készítünk és ezekben külső védőréteggel és belső héjazással az oldalfalakat építjük fel. Ez utóbbiakra az alagút boltozatát helyezzük és végül az alagút belsejében 10 lévő földtömeget eltávolítjuk. A keskeny építkezési csatorna kitámasztása különleges elrendezésű támasztópallók és T-alakú keresztmetszettel bíró tartók segélyével történik, melyek a szemben elrendezett 15 tartókkal ducoltatnak ki. A támasztópallók, a találmány értelmében, célszerűen vasbetonból készülnek és lerézselésekkel akként vannak ellátva, hogy az összeállításnál kifelé lejtő töltőnyílások 10 keletkeznek. A találmány a mellékelti rajzon egy példaképen! íoganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az építkezéshez való keskeny 15 csatorna egy részét hosszmetszetben mutatja. A 2. ábra ugyanennek felülnézete. A 3., 4. és 5. ábrák hozzátartozó keresztmetszeteket tüntetnek fel. A 10 6., 7. ós 8. ábrák a csatorna héjazására szolgáló, hasítékos pallók alkalmazását 1 mutatják be. A 9. ábra egy alagutat keresztmetszetben tüntet fel, míg a U 10. ábra egy oldalfalhoz való vágatéknak keresztmetszete. A találmány lényege abban áll, hogy a föld felszínén szakadatlanul végigmenő, oldalsó (e) bemetszéseket készítünk és ezekben külső (f) védőréteggel és belső 40 héjazással a (g) oldalfalakat építjük fel. Ezen oldalsó (e) bemetszések egyidejűleg, szűk utcákban pedig egymás után létesíthetők. Az úttest (h) burkolatát ezen idő alatt az (e) bemetszések között érintet- 45 lenül hagyjuk, úgy hogy a közlekedést nem zavarjuk. Később a (h) útburkolatot az (e) bemetszések között felbontjuk és az (i) földréteget az alagút (k) boltozatának alsó széléig eltávolítjuk. Ezen idő 50 alatt a (g) oldalfalak teljesen lekötnek. Az oldalfalakra már most valamely tetszésszerint választott boltozatszerkezetet helyezünk, mely az, alagút (k) boltozatát alkotja és az alagutat teljesen befejezzük. 55 Ezt követőleg az úttestet feltöltéssel újból helyreállítjuk. A kisegítő hidak alkalmazása tehát teljesen elkerültetik. Ha már most a teljes terhelés alatt, melybe a közlekedő eszközök mozgó terhe- 60 lését is beleértjük, a (g) oldalfalak megülepedtek, az alagút magját alkotó (1) földtömeget az (m) fenékig kiemeljük, utóbbit pedig, tiszta statikai viszonyok létesítése céljából, mint megfordított kettős 65 csuklójú boltozatot, csuklós (o) hézagokkal, fenéikvédő (n) réteggel és (p) ágyazattal építjük fel. Ily módon lehetővé teszszük, hogy egy statikai szempontból egyszerű építményt létesítsünk, melynek 70 igénybevételeit számítással kifogástalanul meg tudjuk állapítani. Ehhez, az előnyhöz járul még az is, hogy mindenféle segédszerkezetet mellőzhetünk, különösen az időleges áthidalásokat, azonfelül pedig a 75 terhes és káros sulykoló munkálatokat. A talajvíz szigetelő berendezések beépítésére, az oldalsó (e) bemetszésekben, az
