84881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk, gummi és effélék vulkanizálására

31 eljelent 1934. évi május hó 24

4.1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84881. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsuk, gumi és effélék vulkanizálására. Peachey Stanley John tanár Davenport (Stockport/m.). A bejelentés napja 1920. évi junius hó 30-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1918. évi julius hó 26-ika. A jelen találmány eljárásra vonatkozik kaucsuk, gumi és effélék vulkanizálására, ezeknek a latexből való extrahálása ós szokásos előzetes kezelése után, mely eljá> rás meleg felhasználása nélkül foganatosítható. A találmány értelmében a kaucsukot, gumit és effélét lemez- vagy filmalakban, vagy oldott, illetve részben oldott állapotban, váltakozva kénoxyddal I és kénhidrogénnel kezeljük. Ezt a két gázt a kaucsuiklemez stb., illetve az oldat magába fogadja és kölcsönhatásuk annak aránylag gyors vulkanizálását idézi elő, még közönséges hőfoknál is. , Ismeretes, hogy kéndioxid és kénhidrogén, nedvességnek nyomokban való jelenlétekor, .egymással kölcsönhatásban, átalakul, amennyiben ugyanis allotrop fajtájú kén keletkezik, mely fizikai tekintetben különbözik attól a kénfajtától, melyet rendszerint használnak a kaucsuk vulkanizálására. Eltekintve ettől, nem volt eddig ismeretes a két említett gáz kölcsönhatásának arra való felhasználása, hogy a vulkanizálást közönséges hőfokon végezhessék. A szokásos kénfajták a vulkanizálást csak növelt hőfokon képesek előidézni, míg ellenben a fent említett módon előállított allotrop kénfajta, mely magában a kaucsukanyagban képződik, már képződése pillanatában, tehát in statu nascendi és már közönséges hőfokon képes vegyületet alkotni a kaucsukkal és így ennek hatásos vulkanizálását előidézni. Nincs kizárva, hogy ekkor előbb közbeeső termékek, mint thionsavak keletkeznek és abban a folyamatban résztvesznek, melynek végeredménye a kaucsuknak kivánt kénezése. Az eljárás foganatosítása céljából a kaucsukot, stb. pl. lemezalakban, légszáraz állapotban, azaz bizonyos nedvességtartalommal, vagy miután azt valamely oldószerrel, mint benzollal, megnedvesí- 45 tettük, olyan atmoszférának tesszük ki, mely kéndioxidból áll, illetve ilyent tartalmaz ós pedig olyan időre, mely a lemezek vastagságától függ. A kaucsukot stb. azután olyan atmosz- 50 férába visszük, mely kénhidrogénből áll, illetve ilyent tartalmaz. Ebben addig hagyjuk azt, amíg a kéndioxidra jellegzetes szaga eltűnt. Ezen, a két gázzal való váltakozó kezelés már most, ha szükséges, 55 megismételhető mindaddig, amíg el nem értük a kivánt vulkanizálási fokot. Lehet a kaucsukot stb. előbb is kezelni a kénhidrogénnel és csak azután a kéndioxiddal, ámdei a fent említett megfordított ke- 60 zelési sorrend előnyösebb. Az eljárás a legkülönbözőbb módon foganatosítható. Végezhető ez a vulkanizálás pl. a kaucsuknak stb. valamely kéndioxidatmoszférának való kitételével és 65 ezt követőleg kénliidrogénnek benzolban vagy más ilyen oldószerben való oldatába leendő bemártásával, mikor is ezt a két kezelési módot addig ismételjük meg, míg a vulkanizálás be nem fejeződött. 70 A kéndioxidot és a kénhidrogént ismert módszerekkel lehet előállítani; a két gáz külön tisztítására vagy szárítására emellett nincs szükség. Oldott állapotban lévő kaucsuk vulka- 75 nizálásánál még jobban követhető az eljárás menete. A kaucsuknak1

benzolban való oldatát pl. egészen vagy részben kéndioxiddal telítjük, melyet az könnyen absorbeál. Az oldatot azután: kénhidrogén- 80 gázzal kezeljük vagy pedig kaucsuknak benzolban való olyan oldatával keverjük