84801. lajstromszámú szabadalom • Szegező ár

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 84801. SZÁM. — I/B. OSZTÁLY. Szegező ár. Orbán Imre cipész Szombathely. A bejelentés napja 1921. évi április hó 16-ika. Ismeretes dolog, hogy a jelenleg használatban levő szegező áraknál az árhegyet, beverés után, a furatból kézzel vissza kell huznunk és hogy ez könnyeb-5 ben történhessen, az árat kézzel addig sodorjuk, míg csak a furat kellően ki nem tágult. Ez az eljárás nemcsak fárasztó, hanem időrabló is és a munka haladását jelentékenyen meglassítja. Ezzel szemben 10 a találmány szerinti szegező árnál az árhegy, beverés után, a furatból rugalmajsan visszaugrik és a közelebbi furat helyére kerül. A találmány tárgya, a csatolt rajzon, 15 példaképpen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az, 1. ábra a szegező ár függőleges irányú metszete, a 2. ábra a szegező ár oldalnézete, a 20 3—4. ábrák pedig részletrajzok, melyek közül a 3. ábra az egymás után jövő furatok megjelenésére szolgáló készüléket felülnézetben, a 25 4. ábra pedig ugyanazt alulnézetben tünteti fel. A találmány szerinti árnál az (a) tűhegyet tartó és (b) fejjel ellátott (c) orsó a (d) hüvelyben van helyezve. A (c) orsó 80 köré az (e) tekercsrugó van csavarva, melynek egyik vége az orsóhoz van rögzítve, másik vége pedig a (d) hüvely (f) rekeszfalánali támaszkodik neki. A (c) orsó felső végére a (h) ütközőgyűrű van. 85 csavarolva, mely az orsónak a (d) hüvelyből való kiugrását van hivatva megakadályozni. A (d) hüvely alsó (d) felfekvő felületén a (g) kivésés van elrendezve, mely a sorjában végzett szegezéseknél az előző kész furatok fölé kerül és így, mint- 40 hogy a hüvely alsó (dl) síkja nein férhet rá a furatra, azt a benyomástól megvédi. A (d) hüvely alsó kúpos része egy helyen ki van vágva és ezen kivágáson a ferdén lecsapott élben végződő (i) nyelv 45 van átdugva, melyet helyzetében egyik végükkel a (d) hüvelyhez erősített, másik végükkel pedig a nyelv vájatába belényúló (j) lemezrugók rögzítenek. Az (i) nyelv, a hüvelyen kívül, a (k) karban 50 folytatódik, melynek végéhez, az (1) rugó által lefelé szorított, alsó síkján egyirányú, ferde reteszelőfogakkal ellátott (m) test van csuklósan erősítve. A (d) hüvely alsó kúpos részére a (t) 55 fejjel bíró (n) csavarorsó (o) anyáját, valamint a (p) fogaskereket és a fogak elé nyúló (r) lemezrugót tartó (s) szárnyas kengyel van még rászerelve. Szegezés alkalmával, a (b) fejre gyako- 60 rolt ütés folytán, az (a) tűhegy a talpba hatol, majd abból az (e) rugó feszítő ereje következtében ismét kilökődik. Amint a (c) orsó lefelé mozog, az orsó vé góre szerelt (u) kúpos fej nekifekszik az 65 (i) nyelvnek, azt a (j) rugók ellenében kifelé szorítja, úgy hogy az (m) test a talpon elcsúszik. A (c) orsó visszaugrása közben az (u) fej az, (i) nyelvet ugyan szabaddá, teszi, azonban a nyelv nem tud 70 visszaugrani korábbi helyzetébe, minthogy az (m) test, reszelőfogai segélyével, a talphoz, tapadt. Minthogy azonban á (j) rugók feszült helyzetben vannak, amint az (a) tű a talp furatát elhagyta, 75 maga a szegező orsó közeledik a fix (m)