84765. lajstromszámú szabadalom • Készülék a felszin alakjának, vagy vetületi alakjának meghatározására egyetlen felállási vonal két végén tetszőleges irányú tengelyekkel felvett két fényképből

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI J1SÍÍL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84765. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Készülék a felszín alakjának, vagy vetületei alakjának meghatározására egyetlen felállási vonal két végén tetszőleges irányú tengelyekkel felvett két fényképből. Wild Henrik gyáros Heerbrugg. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 23-ika. A jelen találmány készülékre vonatkozik a felszín vagy vetületei alakjának meghatározására egyetlen felállási vonal két végén tetszőleges irányú tengelyekkel felvett két terepfényképből. Ennelk a feladatnak a megoldása lényegileg két, egymástól, elvileg különböző módon lehetséges. Az egyik mód a 313261. sz. német szabadálom leírásából vált ismeretessé. A másodiknál, melynek a jelen találmány a lehető legegyszerűbb megoldását adja, mindkét képet egy a felvevő objektívhoz hasonló fotográfiái objektívnek gyuj'tósíkjába állítjuk, úgy hogy az egy képpontból kiinduló nyaláb az objektív mögött párhuzamos sugarú lesz. Ha két ilyen képkamarát úgy állítanánk fel egymás mellett, hogy kölcsönös helyzetük pontosan hasonló lenne ahhoz, aminő a felvételkor megvolt, akkor valamennyi nyaláb fősugarai, melyek két-két megfelelő képpontból indulnak k;

. meghosszabbításukban mindig egy pontban metszenék egymást és mindezen pontok: összessége a felvett tárgy felületének pontosan hasonló másolatát adná. Mihelyt azonban most, a gyorsabb értékelés céljából és a pontosság növelésére, a két nyalábrendszert a stereoskóposí megfigyelés számára hozzáférhetővé akiarjuk tenni, akkor a kettős távcső szerkesztésénél tetemes nehézségekbe ütközünk, minthogy a két irányzótengelynek az egyik értelémben való szögváltozáson, kívül, mindenkor még a másikl értelemben való kibillenést is kellene végeznie. Lehetne már most az egyik értelemben való elmozgást a két képkamarával végeztetni és a kettős távcsőben azután csak az irányzótengelyek, irányát kellene még a 40 másik értelemben megváltoztatni. Ezen viszonyok pontosabb vizsgálatakor azonban a nehézségek még mindig igen tetemeseknek bizonyulnak, úgy hogy az ilyen fajtájú készülékek nem adnák a kitűzött 45 feladatnak elég egyszerű megoldását. A jelen találmány a második módnak harmadik lehetőségét használja. A kettős távcső két irányzótengelyei az értékelés közben megtartja irányát, azaz a kettős 50 távcsövet mozdulatlanul rendezzük el és az egész mozgást a két képkiamrával végeztetjük. 1 Errei a célra két kapcsolórudat, melyek a mérőháromszög hosszú oldalaival pár- 55 huzamos egyeneseket képeznek, egymással összekötünk és mindkettőt két fő forgási tengely körül mozgathatóan rendezzük el. Mindkét kapcsolórúd úgy közli saját mozgásait a hozzátartozó képkamarával, hogy 60 a kétkamiaratengely iránya és a kapcsolórúd kölcsönös helyzete változatlanul megmarad. A képkamarák és a kapcsolórúd mozgásainak ez a párhuzamossága az egész készüléknek igen egyszerű felépíthetését 65 engedi meg, azonban a tengelyen; kivül eső képpontokra nézve általában vetítési hibát von maga után. Ez a vetítési hiba úgy nyilvánul meg, hogy valamennyi képpont, melyek nem feküsznek egy függélyes ten- 70 gelykereszten, a kettős távcső iránytengelyeihez viszonyítva nem a kellő helyzetét foglal eil. A hiba a képpontnak a tengelykereszt karjaitól való távolságával riö és a kép négy sarkában éri! el legnagyobb ér- 75 téfcét. Optikai korrekcióeszközökkel vagy