84737. lajstromszámú szabadalom • Hajtóművek és egyszerre mozgatandó részeknek önműködő vezérlésére való szelep

— 2 — a legjobb eredményeik elérése végett szük­séges, hogy a (7) kieresztő eső keresztmet­szete a (8) kamrákkal való összeköttetése helyén a hengerénél nagyobb legyen úgy, 6 hogy a gőz a kamrákon való áthaladásnál a kieresztő csőben expandálhasson. A szelep mozgó része (11) dugattyúként van kiképezve, amelynek felső oldalához a (12) rúd csatlakozik. Ez a dugattyúrúd a 10 (13) hengerfedélben nyer vezetést. E fedél és a (11) dugattyú között a (14) spirálrugó van elrendezve, amely a dugattyút a 2. ábrán pontozottan megjelölt állásba szo­rítani törekszik A dugattyú ilyen állása 15 mellett a (6) és (7) csövek közötti össze­köttetés meg van szakadva. Amint a 7. ábra mutatja, a gépdugaty­tyúval a (20) dugattyi\rúd révén összekö­tött (15) hajtótengelyen a (16; fogaskerék 20 ül, amely a (17) fogaskerékkel állandóan kapcsolódik. Ez a (18) keretben forogha­tóan van ágyazva, amely keret a (15) ten­gelyen lazán1 ül. A (17) fogaskerék a. meg­hajtandó (a rajzon fel nem tüntetett) ten-25 gelyen ülő (19) fogaskerékkel kapcsolható. E célból a (12) dugattyúrúd felső vége a (18) kerettel úgy van összekötve, hogy a (11) dugattyúrúdnak az (5) szelephenger­ben való eltolódásánál a (18) keret és ez-30 zel a (17) kerék a (15) tengely körül elmoz­dul. Ily módon a (17) fogaskerék a haj­tandó tengely (19) fogaskerekével kapcso­latba hozható, illetőleg a meglévő kapcso­lat megszüntethető. 35 A szelep a következőképen működik: míg a hajtógép hengereibe nem jut gőz, a (11) szelepdugattyú a 2. ábrán feltüntetett helyzetében van. Mihelyt azonban a (6) bevezető csőbe gőz kerül, ez nyomást gya-40 korol a (11) szelepdugattyú alsó oldalára és ezt a (14) rugó hatásának ellenében fel­felé nyomja. Ennek megfelelően a (18) ke­ret a (17) kerékkel együtt a (15) tengely körül elmozdul. Ha a (17) kerék fogai a 45 (19) kerék fogréseivel nem feküsznek pon­tosan szemben, a (11) dugattyúnak tovább • való mozgását az gátolja, hogy a (17) és (19) kei ék fogainak feje érintkezik egy­mással, amint ez a 7. ábrán látható. Emel-50 lett a dugattyú alsó felülete a (8) kamrák lejtős (9) falát részi.en elfedi és kevéssel a • kieresztő nyílás éle fölött foglal helyet. Ily módon a kieresztő csövön át kis meny­nyiségű gőz jut a gép hengereibe, A hen-55 gerbe jutó gőz elegendő ahhoz, hogy a du­gattyút kis sebességgel megindítsa, amire a (15) hajtótengely forgásba jön és forgá­sát a (16) fogaskerékre ós a (17) kapcsoló kerékre adja át. A (17) fogaskerék forgá­•eo s íval, amelynek fogai a (19) hajtandó ke­rék fogrései elé kerülnek, a gőznyomás a (11) dugattyúra hat ós ezt felfelé, a (8) kamrák alsó éle fölé tolja. A gőz ekkor szabadon juthat e kamrákba és innét a (6) kieresztő csőbe. A dugattyú tovább való mozgásánál a (17) kerék fogai a (19) kerék fogréseibe kerülnek ós így a dugattyú még |;ovább mozoghat. Most a teljes gőz­mennyiség jut a gép hengereibe, amire ez a legnagyobb teljesítményt adja. Az elmondottakból kitűnik, hogy a •hajtógépnek a hajtandó tengellyel való kapcsolata a szelep kiképzése révén a gép megindításával egyszerre megy Végbe, mi­mellett a kapcsolás létrehozásához a gép hajtóerejét is igénybe vesszük. A talál­mány lényege a kiviteli példával különö­sen világosan van bemutatva, mimellett kitűnik, hogy a találmány nincs csupán erre az alkalmazásra korlátozva, hanem mindenütt előnyösen használható, ahol arról van szó, hogy egy erőgép megindítá­sánál egyúttal más működéseket is meg kell valósítani. A választott példa mutatja, hogy a haj­tógépnek a hajtott tengellyel való kapcso­lását biztosan megvalósíthatjuk anélkül, hogy a fogaskerekek fogai egymásra ütőd­nének vagy egyéb kedvezőtlen igénybevé­telnek lennének' kitéve. Kitűnik az is, hegy a gőz elzárásánál a (14) rugó a 1(11) du­gattyút azonanl normális helyzetébe nyomja vissza és ezzel a hajtógép és a haj­tott tengely közötti kapcsolatot megszün­teti xigy, hogy ez például a lokomotív fő­gépjének! hatása, alatt szabadon tovább foroghat, míg a segédgép működése telje­sen szünetel. Szabadalmi igények: 1. Hajítóműriek és egyszerre mozgatandó részeiknek önműködő vezérlésére váló szelep, amire jellemző az állítandó ré­szekkel összekötött és a szelepháznak a kivezető csövek kapcsolatos kamrák­kal ellátott hengeres részében helyet foglaló eltolható dugattyú, mimellett a hajtóközeg közvetlen befolyása alatt álló dugattyú a bevezetés megfelelő el­rendezése révén a hajtó közeget eleinte fojtva, azután pedig teljes áramlásban hozza a kamrákkal összeköttetésbe. 2. Az 1. igényben védett szelep kivitele, amit az jellemez, hogy a bevezető cső és az egymással szemközt fekvő kam­rákhoz csatlakozó kivezető cső a szelep­házhengerbe ennek hossztengelyében egymás fölött torkol be és amit a hajtóközeg nyomása hiányában rugó

Next

/
Thumbnails
Contents