84731. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Meg-jelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADAlffl SZABADALMI LEÍRÁS 84731. SZÁM. — VTI/a. OSZTÁLY. Távolságmérő. Kovács József műegyetemi hallgató Kecskemét. A bejelentés napja 1922. évi június hó 27-ike. Jelen találmány tárgya távolságmérő, mely rendkívül egyszerű szerkezete és könnyű kezelhetősége által tűnik ki és melynél a meghatározandó távolság a készüléknek méretei által megszabott határon belül kellő pontossággal közvetlenül leolvasható. Jelen távolságmérő lényegében egy vezetősínen alkalmazott két távesőiből áll, melyek közül az egyik a vezetősínhez elmozdíthatatlanul van megerősítve, a másik pedig a vezetősínnek hosszirányában önmagával párhuzamosan eltolható, úgy hogy optikai tengelyük a vezetősínnel háromszöget zár be, melynek szögei a távcsöveknek minden helyzetében ugyanazok maradnak. A csatolt rajz a találmány tárgyának két példakénti kiviteli alakját tünteti fel felülnézetben. Az 1. ábra a távolságmérőnek legegyszerűbb sémáját mutatja. Az (a) vezetősínnek egyik végére a (b) távcső van elmozdíthatatlanul vagyis szilárdan megerősítve, és pedig az egyszerűség kedvóért olyképpen, hogy optikai tengelye a vezetősínnek hosszával derékszöget zár be. A (b) távcsőtől oldalt a (c) csuszka látható, mely az (a) vezetősín hosszában, tehát a (b) távcsőnek optikai tengelyére derékszög alatt a sínen eltolható. Erre a (c) csuszkára a (d) távcső van ráerősítve. Ennek optikai tengelye az (a) sínnek hosszával hegyes szöget zár be. A (d) távcső a (c) csuszkán el nem forgatható s így az optikai tengelye és az (a) sín által bezárt hegyes szög a (c) csuszkának minden állásában ugyanaz marad. A két távcsőnek optikai tengelyei és a közöttük fekvő vezetősínrész egymással hasonló derékszögű háromszögeket zárnak be. A két távcsövet valamely tárgyra úgy állítjuk be, hogy szálkeresztjeinek metszéspontja a tárgynak ugyanarra a pont- 45 jára esik. Ekkor a tárgynak távolsága a vezetősíntől arányos a vezetősínnek azzal a részével, amely a két távcső között fekszik. Ennek következtében a tárgynak tavolsága a vezetősínen alkalmazott meg- 50 felelő skálán leolvasható. A mérést olyképpen eszközöljük, hogy először is a (b) távcsövet állítjuk be a tárgyra. E célból célszerű, ha az (a) sínt egy állványon minden irányban elmoz- 55 gathatóan és minden helyzetben rögzíthetően alkalmazzuk, ami optikai műszereknél ismert módon történik és így részletesebb leírást nem igényel. A (b) távcsőnek beállítása után a (d) távcsövet a 60 (c) csuszkával az (a) sínen mindaddig eltoljuk, míg csak ez a távcső is a tárgyra pontosan be nincs állítva. A tárgynak távolsága ekkor az (a) sín skáláján leolvasható. A pontos leolvasás céljából pl. no- 05 niust is alkalmazhatunk. A második ábrán feltüntetett kiviteli alak a már leírttól abban különbözik, hogy a (c) csuszkának eltolására csavarorsó van forgathatóan, de el nem tolha- 70 tóan ágyazva, mely a sínnel párhuzamosan halad és a végén alkalmazott (g) kerékkel vagy forgattyúval forgatható. Az (a) sínen vezetett (c) csuszkán az (e) csavarorsó részérc csavaranya van megerő- 75 sítve, úgy hogy a csavarorsónak egyik vagy másik irányú forgatása által a (c) csuszkát a (d) távcsővel együtt a (b) távcsőhöz közelítjük, vagy attól távolítjuk. A távolság leolvasása ugyanúgy történ- 80