84727. lajstromszámú szabadalom • Forgó rotációs erő és munkagép

— 2 — kot azután az egyik vagy a .másik vagy mindkét forgó elemről leszedni és hasz­nosítani lehet. A találmány két foganatosítási példája 6 a mellékelt rajzon van bemutatva, me­lyen: az 1. ábra az egyik foganatosítási példa keresztmetszetét és a 2. ábra hosszmetszetét tünteti fel, mí^g a 10 3. ábra annak külső oldalnézete kisebb léptékben és a 4. ábra homloknézete a be- és kieresztő csőnyúlványokkal ugyanolyan léptékben. Az 15 5. ábra a másik foganatosítási példa ke­resztmetszete és a 6. ábra hosszmetszete, míg a 7. ábra annak külső oldalnézete és a 8. ábra homloknézete a fő be- és ki-20 eresztő csőnyúlványokkal, kisebb lépték­ben. Az 1—4. ábrákon látható foganatosítási példa az (1) belső és a (2) külső elemből áll, mely mindkettő forgatható. Az (1) 25 belső elem néhány (a rajz szerint három) (3) nyúlvánnyal van ellátva, melyeknek hengeres az alakjuk és egymással egyenlő a szögtávolságuk. A (2) külső elem né­hány (a rajz szerint négy) (4) kivágással 80 (üreggel) van ellátva, melyekkel az (1) belső elem (3) nyúlványai kapcsolódhat­nak. A (2) külső elemnek eggyel több (4) kivágása van, mint amennyi (3) nyúl­ványa van az (1) belső elemnek. Az (1) 85 belső elem koncentrikusan az (5) ten­gelyre van erősítve, mely a (7) gép tokban kiképezett (6) csapágyakban foroghat. Ez a. géptok egy levehető (8) fedőlappal van ellátva, melyben két félgyűrűalakú (9, 10) 40 kamra van kiképezve (2., 4. ábrák). Ez a két kamra egyrészt a két (11), ill. (12) fő be- és kieresztő csőnyúlvánnyal és más­részt a (7) géptok belső üregével áll össze­köttetésben. A (2) külső elemnek horony-45 szerű keresztmetszete van, amint ez a 2. ábrán látható. Ez a külső elem továbbá (13) oldallemezekkel (gyűrűkkel) van el­látva, melyek keresztülmenő (14) szegek­kel a (2) külső elemhez vannak erősítve, 50 úgy, hogy ezzel együttforognak. A (13) gyűrűalakú oldallemezek (13a) belső szé­lükkel túlnyúlnak az (1) belső elem kerü­letén. A (2) külső elem forgatható ágya­zására ezek a (13) oldallemezek koncen-65 trikus gyűrűalakú (15) kamrával vannak ellátva, melyek a (7, 8) géptok megfelelő gyűrűalakú (16) kivágásába nyúlnak be. A (2) külső elemnek ez a forgathatóan való ágyazása a tokban excentrikusan van elrendezve az (1) belső elemnek az (5) 6< tengellyel forgathatóan való ágyazásához viszonyítva. Az (1) belső elem (6) és a (2) külső elem (16) csapágyainak, vala­mint az (1) belső és a (2) külső elemnek a (7, 8) géptok belső felületein csúszó fe- 6í lületeinek kenésére alkalmas (17) olaj­csatornák vannak a tokban kiképezve. Ha az (1) belső elemet az (5) tengellyel forgásnak indítjuk, akkor — feltéve, hogy a gép, pl. szivattyú gyanánt műkő- 7( dik — annak három (3) nyúlványa egy­másután benyomul a (2) külső elem egy­másután következő (4) üregeibe és azután újból kifelé mozog azokból. A (2) külső elem eközben az (1) belső elem körül 7f szintén forgást végez, ez a forgás azon­ban lassúbb, mint az (1) belső elemé és a (7, 8) tokban lévő (16) csapágyakban megy végbe. Ezen két, különböző sebese ségű forgás folytán a (18) zsebek válta- g( kozva megnyílnak és elzáródnak. Ezeket a (18) zsebeket vagy kamrákat a két elem. egymásfelé fordított görbe felületei és a (2) külső elem (13) oldallemezei határolják. Ha pl. az (1) belső elemet az 1. ábrán lát­ható nyíl irányában forgatjuk, akkor a (2) 8£ külső elem is ugyanebben az irányban in­dul forgásnak. A rajzon látható helyzetből kiindulva (1. ábra) az (al) beeresztő csatorna nyí­lik, a (bl) beeresztő csatorna teljesen 9C nyitva van. A (cl) kieresztő csatorna tel­jesen nyitva van és a (dl) kieresztő csa­torna záródik. Mindegyik csatorna akkor záródik el, amikor az (1) belső elem meg­felelő (3) nyúlványa teljesen benyomult 9í a (2) külső elemnek éppen legalul levő (4) üregébe és a csatorna további lassú meg­nyílása, majd újból való elzáródása a to­vábbi forgás folytán következik be. A (11, 12) fő be- és kieresztő csőnyúlványok IC (4. ábra) a (9, 10) félgyűrűalakú kam­rákba torkolnak, melyeket a (11a) válasz­fal választ el egymástól. Ha pl. a (2) külső elem forgása közben az (al, bl) csa­tornák jönnek összeköttetésibe a (11a) vá- ic laszfal jobb oldalán lévő (9) kamrával, akkor — minthogy az ezen beeresztő csa­tornákkal összeköttetésben álló (a) és (b) üregek nagyobbodnak, szívóhatás gyako­rioltatik a (9) kamrára. Ugyanekkor a kisebbedő (c) és (d) üregekhez tartozó (cl) és (dl) csatornák a (11a) válaszfal baloldalán lévő (10) kamra mentén halad­nak el, úgy, hogy a nyomóközeg kitolódik ebbe a (10) kamrába. A (11, 12) be- és ki- u

Next

/
Thumbnails
Contents