84675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés táblaüve előállítására

— 7 — látva, melyeken át a húzófal mentén alááramló üveg egy része hártya alakjában a húzófal alá folyhat. A 'húzófalnak a 29., 30. és 31. ábrán fel-5 tüntetett foganatosítási alakjainál a húzófal vízszintesen van elrendezve. A 29. és 30. ábrán a húzófal oly csúcsrésszel van ellátva, mely az üveget két hártya alakjában vezeti, mielőtt az üveg húzása meg-L0 kezdődnék. A 31. ábrán a (113) csúcs kevéssel a húzófal előtt van elrendezve és felső oldala a húzófallal egy síkban fekszik, míg a csúcs alsó oldala előnyösen lefelé lejt. Ezen foganatosítási alaknál a csúcs mellső 15 vége nagyobb vastagságii, mint annak hátsó vége. A csúcs körül haladó üvegáramok a csúcs mellső peremén egyesülnek és az ábrázolt módon egyetlen üveglap alakjában huzatnak el. A csúcsok fémből !0 készülhetnek és amennyiben a húzófallal nem képeznek egy darabot, vele pl. a 16. ábrán látható módon fémsávok útján vagy más alkalmas módon lehetnek összekötve. A berendezésnek a 13. ábrán látható fo-15 ganatosítási alakjánál a megömlesztett üveg pl. egy ömlesztő edényből a (115) iiiiomító vagy temperáló térbe lép, melynek (116) lenekében elől a (117) kibocsátónyílás van kiképezve. Ezt a nyilást a (118) húzö;0 fal felső vége részben elzárja, úgy, hogy a nyíláson át kifolyó üveg vékony hártyák alakjában a (118) liúzóial íelső es alsó oldala mentén áramlik végig. Az üveget a liúzóial alsó végéről az (a) üveglap 5 alakjában húzzuk el. A (117) kibocsátónyíiás hossza az előállítandó üveglap szélességének telel meg és a nyílás mellső és hátsó fala megfelelően lejtősen van elrendezve, úgy, hogy a (117) nyílás szélessége 0 íelülről ietelé fokozatosan növekszik. A (118) húzófal felső vége a (117) nyílás keresztmetszetének megfelelően van alakítva, úgy, hogy a nyílást vagy teljesen elzárhatja, vagy pedig, ha záróhelyzetéből 5 lesüllyesztjük, maga és a nyílás fala között keskeny kibocsátóhézagokat hagy szabadon. Ilyen hézagok nem csak a húzófal mellső és hátsó oldalán, hanem annak vegein is képezhetők. A hézagok nagyságát 0 a húzófal lesüllyesztésének mértéke szabja meg. A (118) húzófal végeit a függőleges irányban beállítható (119) oszlopok támasztják alá, melyek kiképzése a 3. ábra kapcsán ismertetett oszlopokéval azonos. 5 A (120) húzókamra, melyben a (118) húzófal el van rendezve, kiképzésében lényegben megegyezik a 3. ábrán feltüntetett (4) kamrával. A (120) kamra fűtése is a leírttal azonos és a kamra a beállítható (121, 122) mellső falakkal van ellátva. A húzó- 60 falról lehúzott (a) üveglap felett és alatt a (123, 124) lángzók vannak elrendezve, melyek a húzófal orra közelében fekszenek. A berendezésnek a 32—34. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál az üveg a 65 (150) kemencéből vagy egyéb üvegkészletből a (151) vályún át a lejtős elrendezésű (152) húzófal felső oldalára áramlik. A (152) húzófal és a (151) vályú mellső része a (153) temperáló térben van elrendezve. A 70 (152) húzófal helytállóan van elrendezve és felső végével a (153) tér (154) hátfalához közvetlenül a (151) vályú kibocsátó vége alatt támaszkodik, úgy, hogy a megömlesztett üveg a vályúból a húzófal honi- 75 lokfelületére lép és a húzófal mentén lefelé áramlik. A húzófal alsó végének hátsó része a (155) alaptömbön van megtámasztva, mely szintén a (153) térben van elrendezve. A (152) húzófal vályualakban van kiké- 80 pezve és peremei mentén a (156) karimákkal van ellátva, melyek a fal mentén aí.úáramló üvegáram szélességét határolják. A (152) liúzóial alsó végén a (157) csúcs van elrendezve, melynek a húzófaltól való 85 távolsága beállítható, oly célból, hogy a csúcs és a húzófal közötti hézag szabályozható legyen. A (157) csúcs elforgathatóan van elrendezve, ami által a húzás irányába állítható be. Az ábrázolt fogana- 90 tosítási alaknál a (157) csúcs harántirányban ki van szélesítve és mellső pereme felé keskenyedik, ami által a csúcs előtt és mögött végigfolyó üvegáramok egyesülése könnyebben megy végbe. A (157) csúcs 95 végein a (158) csapokkal van ellátva, melyek a temperálótér oldalfalainak (159) nyílásain át kifelé nyúlnak és a (160) csapágytömbökben vannak ágyazva. Ezen csapágytömbök a lejtős elrendezésű (161) 100 vezetékekben elcsúsztathatóan vannak fogvatartva. A (161) vezetékek a kemence (162) oldalkeretéhez vannak erősítve. A csapágytömbök felső végeikkel a (363) állítócsavarral érintkeznek, mely a (161) ve- 105 zetékbe van csavarolva és a csapágytömbök beállításának irányában fekszik. A (160) csapágytömbök és a (157) csúcs beállítása által a csúcs és a húzófal alsó vége közötti hézagot szabályozhatjuk, úgy. 110 hogy több vagy kevesebb üveg folyhat a csúcs alsó oldalára. A csúcs célszerűen krómnikkelből áll és a (158) csapokkal a (164) karimák útján van összekötve. A (164) karimákon az üveglap szélességét 115 meghatározó (165) nyúlványok vannak ki-