84668. lajstromszámú szabadalom • Kinematografikus vetítőkészülék
Megjelent 1ÍKÍ4. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84668. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Kinematografikus vetítőkészülék. Carey-Gavey Syndicate Limited cég1 London. A bejelentés napja 1920. évi szeptember hó 29-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1919. évi jnlius hó 9-ike. A találmány oly rendszerű kinematografikus vetítőkészülékekre Yomatlkozik, melyeknek forgatható vetítőtükre fényvisszaverő felületén nagyobb számú és trapezoidig alakú kis vetítőfelületből van összetéve és mely oly eszközökkel van ellátva, amelyek azt a filmmel szinkrón állandóan egy irányban 'mozgatják. Az elrendezés olyan és 'a trapezoidalakú kis vetítőfelü-10 letek mérete és alakja úgy van megválasztva, hogy 'amikor a teljes kép a vetítőkeretben van, az egy egyetlen kis vetítőfelületre esik, mely azt teljes egészében az ernyőre veri vissza. Amikor ló a kép a vetítőkeretet elhagyja, akkor annak hátsó éle mindig az ernyő ugyanazon részén rögzíttetik. Az ilyen készülékeknél eddig nehézségeket okozott az a körülmény, hogy azon periódusban, amikor a 20 képet egyetlen kis vetítőfelület veri vissza, a kép oldalsó élei az ernyőn viszonylag nagymértékű mozgást végeznek és a találmánynak egyik lényeges célja ezen mozgásnak ol'y nagyságra való csökkentése, 25 mely a szemlélőnek kellemesebb. A találmány értelmében a tükör kis vetítőfelületei egymáshoz ütköző éleikkel! viégnélküli szalag alakjában (pl. olyképpen, hogy egyemszögű csonka gullát képezze-30 nek) vannak egy tartófelületen elrendezve, mely azokat sarjában a vetítőlencse optikai tengelyén úgy vezeti át, hogy a vetített fénysugárnyaláb a tükörnek egyik nyitott oldalán lép be és miután a tükör 35 által eltéríttetett, a tükörnek ellentétes nyitott oldalán lép ki. A találmánynak egy foganatosítási alakja szerint a készülék úgy van szerkesztve, hogy a film síkja, akkor, amikor a kép a 40 vetítőkeretben foglal helyet, a vetítőlencse optikai tengelyével a derékszögtől eltérő szöget zár be és pedig azon irány felé lejt, amelyben a film síkja és a visszaverést végző kis vetítőfelület síkja közötti hajlásszög kisebb, mint amekkora abban 45 az esetben volna, ha a film a vetítőlencse optikai tengelyével derékszöget zárna bc. A mellékelt rajzom a találmányt képező készüléknek egv foganatosítási alakja van példaképpen feltüntetve. Az 50 1. ábra az összberendezést felülnézetben mutatja és a vetített sugárnyaláb útján szemlélteti. A 2. ábra a találmány értelmében kiképezett forgótükör keresztimetszete a tükör 55 forgástengelyén át. A 3. ábra vázlatosan szemlélteti a vetítőkeretben levő filmnek a vetítőlencse optikai tengelyéhez képest elfoglalt helyzetiét. i 60 Az 1. ábrán látható összelrendezésben a készüléknek ismert szerkezetű vetítőlámpája (A)-val van jelölve. Míg a lámpa szokásos elrendezésénél a belőle kilépő fénysugár közvetlenül a (B) vetítőernyőrö 65 esik, addig az ábrázolt esetben a lám pá úgy van elrendezve, hogy a fénysugárnyaláb először a (C) tükröt éri, melyről a kép a (B) ernyőre vetíttetik. A vetítőkészülék tehát az ernyő mögött lehet el- 70 nendezve. A (C) tükör a vízszíntes (03); Itengeh' törül forog és a kis (D) vetítőfelületek által 'kiéipezett végnélküli szalaga ból áll. Eztán vetítőfelületek egyenszögíí csonka gula alakjában a gyűrűalakú (Cl); 75 asztalon vagy -tartón vannak elrendezve: Amint ez az 1. ábrából, de részletesebben a 2. 'ábrából látható, a tükör a gyűrűalakú (C2) vezetékben 'elrendezett golyós csapágyakon mozog. 80
