84621. lajstromszámú szabadalom • Kőirányzó

— 2 — hüvelyre van ágyazva a (gl) lemez, amelybe viszont a (g2) fedél által tartott (hl) fogaskerék van íoroghatóan ágyazva. Ez a fogaskerék egyrészt a (h2) fogas 5 kerékbe kapaszkodik, másrészről pedig a (h2) fogaskerékkel egyenlő fogszámmal bíró (h3) fogaskerékbe. A (j) körívdarábot tartó (il) testtel szilárdan összekötött (h2) fogaskerék a (c) hüvelyre van 10 ágyazva. Az (i2) csavar segélyével az (il) test az irányzótesthez rögzíthető. A (j) körívdarab felső felületén a (kO) mutató és a (kl, k2) osztás van elrendezve, melyek egymással ellenkező irányban ha-15 ladnak és a (b2) osztással egyenlő nagyságúak; a (kl) osztás plusz jellel a (k2) osztás minusz jellel van megjelölve. A (h3) fogaskerék az (11) tengelyre van felerősítve, mellyel együttesen a (gl) lemezbe 20 vannak ágyazva, mely utóbbi szilárdan van összekötve az (12) sínnel. Ezen (12) sín az (m2) hosszbeosztással ellátott (ml) vonalzóban hosszirányban eltolható. Az (ml) vonalzó az (m4) kettős 25 mutatóval ellátott (m3) tolóka körül forgathatólag, az (fi, f'2) kettős osztás mentén a (d2) vezetősínben eltolható és az (m5) csavar segélyével a (d2) vezetősínben rögzíthető. Az (n2) hosszbeosztással ellá-30

tott (nl) vonalzó az (n3) kar segélyével a (c) hüvelyre van ágyazva és az (n4) csavar segélyével az (a) irányzótesthez rögzíthető. Egy másik szintén (o2) beosztással ellá-35 tott (ol) vonalzó az (o3) kar segélyével van a (c) hüvelyre ágyazva és az (o4) csavarral rögzíthető az (a) irányzótesthez. Az új berendezés kezelése a következő: Az ágyú, a cél és a megfigyelő által ké-40 nézett és a közvetett lövésnél oly fontos háromszög a rajzon a szaggatott vonalakkal bevonalozott (ABC) háromszöggel van jelezve, amely háromszög (a rajzolt helyzetben a vonalzók beosztott élei összees-45 nek a háromszöggel) az (nl) és (ol) vonalzókból, a (d3) körlappal az (fO) mutatót tartalmazó átmérőjéből és az (ml) vonalzó beosztással ellátott éléből van kiképezve. Az (sfO) mutatót tartalmazó átmérő (tehát 50 az (AC) háromszögoldal) iránya ezen mutató segélyével, a (d3) körlap és a (b2) osztás közt levő hézagon át, könnyen megállapítható; ha ezt az irányt különös pontossággal akarjuk leolvasni, akkor az (nl) 55 vagy (ol) vonalzók beosztott élét helyezzük az (fO) mutatóra és ezen vonalzóéi mellett olvassuk le a (b2) beosztást. A (BC) oldal iránya is közvetlenül a (b2) beosztáson olvasható le (az (nl) és (ol), illetve az (ol) vonalzóknak oldalelforgatása 60 után). Végül (AB) oldalirányát a (kO) mutató jelzi a (b2) beosztáson, mert ezen mutató és az (ml) vonalzó közti kapcsolás kö vetkeztében az a szög, melyet ezen muta- 65 tóhoz Tartozó sugár, a (b) osztás (o) irányához tartozó sugárral képez, mindig azonos lesz azzal a szöggel, melyet az (ml) vonalzó az (o) irányhoz tartozó sugárral képez. 70 Ha például az a feladat, hogy adott (AC) és (BC) oldalhosszak és ezen oldalaknak a választott (o) irányhoz (esetleg a mágneses meridián) való adott hajlása esetén meg kell határozni az (AB) oldalhosszát 75 és ezen oldal hajlását az (o) irányhoz, akkor először a (d3) körlapot az (eO) csavar segélyével olyan helyzetben kell rögzítenünk, hogy az (fO) mutató a (b2) beosztáson az (AC) oldalnak az (o) irányhoz való 80 hajlását mutassa. Azután az (nl) és (ol) vonalzók egyikét kell a megfelelő csavar segélyével oly helyzetben rögzíteni (pl. az (nl) vonalzót az (n4) csavarral), hogy az (fO) mutató a 85 (b2) beosztáson az (AC) oldalnak a (c) irányhoz való hajlását jelezze. Végül az (m2) vonalzót kell az (m5) és (i2) csavarok segélyével oly helyzetben rögzíteni, hogy az (m4) kettős mutató az (fl, f2) ket- 90 tős beosztáson az (AC) oldal hosszát mutassa és hogy az (ml) vonalzó beosztott éle, az (nl) vonalzó (n2) beosztásán a (BC) oldalhosszát messe le. Ilyen beállítás mellett az (nl) vonalzó 95 beosztott éle, az (ml) vonalzó (m2) beosztásán lemetszi a keresett (AB) oldal hoszszát és a (kO) a (b2) beosztása jelzi azt a szöget, amellyel az (AB) oldal a (c) irányhoz hajlik. íoo Az (ol) vonalzót például arra használ hatjuk fel, hogy egy az (AC) és (BC) oldalak között fekvő irányba állítjuk be. azon célból, hogy a (c2) beosztáson leolvashassuk, hogy a (C) ponttól milyen tá- 105 volságra esik az a pont, amelyben ez az új irány az (AB) oldalát metszi. A (kl) és (k2) segédbeosztások arra használhatók fel, hogy célváltozás esetén na kellessék az új irányt meghatározni, hanem csak az no irányváltozást. Ha ugyanis az (AB) oldalirányát már meghatároztuk, akkor a (b) beosztás azon osztásrészét, amelyet a (kO) mutató épen mutat, a (kl) és (k2) beosztás mutatója gyanánt használhatjuk fel 115 és az (ml) vonalzó elforgása mellett ezen osztás jel felhasználásával a (kl) vagy (k2) beosztáson (az (ml) vonalzó elfordításá-