84605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél termikus kezelésére
Megjelent 1934. évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84605. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. f Eljárás acél termikus kezelésére. Societa Anonima Italiana Gio, Ansaldo & Co. cég Génes. A bejelentés napja 1914. évi július hó 28-ika. Jelen találmány tárgya acél termikus kezelésére szolgáló új eljárás, mely tetszőleges. öntött vagy kovácsolt aoéldaraboknál (különösen pedig az ágyúcsövek 5 és páncéllemezek számára való acélfajoknál) alkalmazható és melynek célja a kezelt anyag törékenységének lényeges csökkentése azáltal, hogy vagy ellentállóképességét és a húzásnál fellépő nyújtási együtt-10 hatóját növeljük vagy pedig, hogy ütésekkel szemben kifejtett ellentállása által meghatározott szívósságát nagyobbítjuk. Az új termikus eljárás a jelenleg használatban levő összes kezelési módoktól az-15 által különbözik, hogy a találmány értelmében a keményítést megelőző hevítés egymás után két különböző és jól meghatározott hőmérsékleten történik, mimellett az egyik hőmérsékletről az átmenet a 20 másikra fokozatosan megy végbe. Ezzel szemben a szokásos hevítési módoknálj melyek a keményítés előtt alkalmaztatnak, a kezelt darabok oly végső hőmérsékletig hevíttetnek, mely a kezelt acél legutolsóát-25 alakítási pontja szerint van megállapítva. Az előbb említett két hőmérséklet, mely hőmérsékleteken az új eljárás szerint a kezelit darabok tartatnák, a következő feltételiek által van meghatározva: 30 1. A két hőmérséklet közül az első azon kritikus köznek felel meg, melynél az acél alkotó részeinek minden egyes strukturaelemében a diffúzió jelenségei a legnagyobb sebességgel játszódnak le anélkül, 35 hogy az acél mechanikus tulajdonságainak ártanának. Már közöltük, hogy ezen hőmérsékletköz bizonyos nagysággal bír és helyzete az acél összetétele szerint változik ugyan, ezen hő-40 mérsékletköz azonban minden egyes esetben a legnagyobb könnyűséggel és biztonsággal állapítható meg vagy termikus analízis vagy mikroszkopikus vagy pedig mechanikus módszerek segítségével. 2. A két hőmérséklet közül a második 45 változik legalább 30 C fokkal kisebbnek kell lennie azon hőmérsékletnél, mély a rendes keményítés számára meg van állapítva. Ezen uíóbiji hőmérséklet tudvalevőleg el- 50 méletileg valamivel magasabban feleszik, mint azon legutolsó átalakítási pont (Ar3) a hevítésnél, melynek a kezelt acél' alávettetik, a gyakorlatban azonban ezen határt mindig kisebb vagy nagyobb mér- 55 lékben meg kell haladnunk, aszerint, hogy milyen az alakja és milyenek a méretei1 a kezelt darabnak és hogy milyen az összetétele az acélnak. 1 Az új eljárás kivitele a következőképen! 60 megy végbe: A kezelendő acéldarab, mely lehet valamely nyers, öntött vagy kovácsolt darab és mely már előzőleg más termikus kezelési eljárásoknak alá tehetett vetve aszerint, hogy milyen acélfajról van 65 szó, ezen esetleges előzetes kezelés után' alkalmas kemencében fokozatosan addig hevíttetik, míg a darab tömege az előbb az 1. pont alatt meghatározott hőmérsékletet fel nem veszi. Ezen hőmérsékletet bizonyos 70 időn át változatlanul megtartjuk; ezen;időtartam kísérlet által van meghatározva és az acél faja, a kezelendő tárgyak alakja' és méretei szerint igen tág határok között változhat. Félkemény acél számára ezen' 75 művelet tartama változhat két kg-nál kisebb súlyú tárgyak számára egy órán belül, míg tíz tonnánál nagyobb súllyal bíró tárgyak számára kb. 20 órára van szükség. Erre a hőmérsékletet a kemencében fo- 80]
