84586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok gáztalanítására és elgázosítására, valamint generátor ezen eljárás foganatosítására
— 2 — találmány szerint azzal érünk el, hogy két különálló generátortérnek: gáztalanító és elgázosító térnek alkalmazása mellett az első térben keletkező kátránygőzöket ebből 5 a térből különállóan vezetjük el és azután a második tér izzó rétegén keresztülvezetve bomlasztjuk fel, hogy ezen elgázo sító térben a generátorgázzal elegyedve távozzanak. A két tér között, melyek egy-10 egy különálló függélyes aknából állhatnak (vagy pedig gáztalanító akna helyett ferde forgó csőgenerátort is alkalmazhatunk) nyitható és zárható átbocsátó kamrát rendezünk el, melyen át az első térben 15 gáztalanított tüzelőanyagot a szükséges mértékben az elgázosító térbe hullathatjuk. A találmány tárgya tehát nem tévesztendő össze a fent elsősorban említett, két 20 térrel ellátott generátorokkal, minthogy ezeknél a gáztalanító térben keletkező kátránygőzöket minden felbontás nélkül vezetik el és azok egyáltalán nem jutnak az elgázosítótér izzó rétegéhez. 25 A találmány tárgyánál az egyaknás, két izzórétegű generátorokkal szemben az említett „vándorlás"-t teljesen elkerüljük. A két, külön tér alkalmazása folytán az üzem jóval könnyebben szabályozható, ellenőriz-30 hető cis áttekinthető és így módunkban áll a két teret egymástól függetlenül állandóan a legmegfelelőbb üzemre beállítani és a tüzelőanyagot sokkal nagyobb mértékben kihasználni. A generátor felfűtése is jóval 35 rövidebb idő alatt foganatosítható, mert, jóllehet két külön anyagoszlopot kell felfűteni, ezek jóval kisebbek és egymással egyidejűleg fűthetők fel. Ezenkívül, az egyaknás, két izzórétegű generátorok azon 40 említett hátrányával szemben, hogy nedves tüzelőanyag, pl. nedves fa vagy faszén esetén felmondják a szolgálatot, a találmány tárgyánál éppen ellenkezőleg, az a sajátos eredmény volt megállapítható, 45 hogy nedves tüzelőanyag esetén a generátor sokkal hatásosabban működött. Ennek magyarázata abban van, hogy a nedves tüzelőanyagból a gáztalanító térben fejlődő vízgőzök a levegővel és a kátrány-50 gőzökkel együtt az említett módon különállóan elvezetve és az elgázosítótér izzó rétegén keresztülhaladva felbomlanak és szénmonoxidon kívül hidrogént szolgáltatnak; mindkettő éghető gáz, de különösen -55 a hidrogén tudvalevőleg igen értékessé teszi a generátorgázt. Ezzel szemben az említett egyaknás és két izzórétegű generátoroknál a felső részben a nedves tüzelőanyagból fejlődő vízgőzök a felső izzóréteg említett vándorlását okozzák, illetve azt t elrontják és sem a vízgőzök, sem a kátránygőzök fel nem bomlanak, míg a találmány tárgyánál egyrészt a különálló gáztalanító teret mindenkor módunkban áll az adott viszonyoknak megfelelően külön- ( állóan be is szabályozni, másrészt itt a gőzök felbontásáról rnég nincs szó, hanem azokat, mint említettük, a második tér erősen izzó alsó rétegébe vezetjük, ahol a bomlás végbemegy. Az említett egyaknás, ' két izzórétegű és általában véve minden ilyen generátornál a vízgőznek előnyös alkalmazásáról csak oly kivitelben volt szó, hogy külön fejlesztettek vízgőzt és ezt egyenesen az alsó, elgázosítótér izzó- ' rétegébe vezették. A vízgőz alkalmazásában rejlő előny felhasználása tehát magában véve ismeretes ugyan, de a találmány szerint azt a lényeges egyszerűsítést érjük el, hogy magából a tüzelőanyagból fejlődő ! vízgőzök a felbontandó kátránygőzöknek az elgázosítótér izzórétegéhez való vezetésére szolgáló vezeték útján minden további intézkedés nélkül vezettetnek az elgázosító térhez, tehát nincsen szükség külön vízgőzfejlesztésre és külön vízgőzvezetékre. Ekként bizonyos határig (túlságosan nagy nedvességtartalom kivételével) tudatosan alkalmazhatunk nedves tüzelőanyagokat és így azt az előnyt érjük el, hogy a nedvességtartalomtól függetlenül a legkülönbözőbb állapotú tüzelőanyagokat válogatás nélkül, nyomban felhasználhatjuk, aminek gyakorlati célszerűsége különösen fa esetén szembetűnő és ami időnyereségen kívül egyéb műveletek (szárítás stb.) megtakarításával is jár. Végül a találmány tárgyánál az említett egyaknás, két izzórétegű generátorokkal szemben csak kivételes esetekben van külön exhausztorra szükség. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas generátornak és pedig példaképpen fatüzelésű szívógázgenerátornak kiviteli alakja van vázlatos, függélyes metszetben és részben oldalnézetben feltüntetve. A genrátor két főrészből és pedig a fával táplált (I) gáztalanító aknából és az ebben képződött faszénnel tüzelt (II) elgázosító aknából áll. Az (I) gáztalanító akr.át (1) samottégla- vagy más tűzálló béléssel ellátott vasköpeny alkotja, mely felül, a fa adagolása után, a függélyes (8) csap körül a (4) fogantyú segélyével vízszintes síkban elfordítható (2) ajtóval zár-