84542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz előállítására

esetleg szabaddá váló szén a szénből felszabaduló szénhidrogénekkel egyesülhet és Blau-féle gázzá alakulhat át, vagy pedig a fúvatási folyamatnál az elgázosító hő-5 mérsékletének növeléséhez hozzájárulhat. A szokásos gázfejlesztőberendezések külön gázfejlesztője nélkülözhetővé válik, ha a tüzelőanyagot, a találmány értelmében, pép alakjában vezetjük be. Ha azonban 10 ily külön gázosítót alkalmazunk, úgy ennek révén az előállított gázok vagy gőzök hőmérséklete növekedik, miáltal azok állandó gázokká alakulnak át, úgy, hogy az elgázosító segédtúlhevítő gyanánt műkö-15 dik. Ha a gáz további dúsítása kívánatos, úgy ezt azáltal érhetjük el, hogy a segédelgázosítóba is olajat vezetünk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő eljárás foganatosítására alkalmas be-20 rendezés egy kiviteli alakja példaképpen vázlatosan van feltüntetve. Az !(1) tetszőleges szerkezetű gázfejlesztőben a (2) rostély van elrendezve, amely az égési anyag hordására alkalmas. Égési 25 anyag gyanánt széntörmelék, koksz, vagy más efféle, illetve oly pépes keverék szolgál, amely széntörmelék olaj és víz habarcsszerű keverékéből áll. A szenet előzetes tisztításnak vethetjük alá, hogy an-30 nak természetes hamutartalmát csökkentsük és ily módon olyan égési anygot kapjunk, amely dús széntartalma miatt gázfejlesztésre különösen alkalmas. Az (1) gázfejlesztőt körülbelül (x) sza-35 kadozott vonalig töltjük meg égési anyaggal, mire a gázfejlesztéshez szükséges kellő hőmérsékletre hevítjük azáltal, hogy a (4) csövön át levegőt fúvatunk be, amíg a tömeg körülbelül fehér izzásba nem jön. A 40 levegő hozzávezetését ezután elzárjuk és a felső (5) csövön át gőzt vezetünk be. Amidőn a gőz a fehér izzásban levő égési anyagon keresztülhatol, szétbomlik és vízgáz képződik. A vízgőznek első ízben felülről 45 való bevezetésénél a kezelésnél kokszszerű maradék keletkezik, amely a tűzfészek anyagával szilárdan egyesül. Az illó alkatrészek azonban a tűzfészek anyagán keresztülhatolnak és eltávoznak. Ha a 50 finom égési anyagrészecskék a pépes anyagban egyenletesen el vannak osztva és a tűzfészekben visszamaradnak, akkor azokat a vízgőz nem fújja ki, ha a követ„ kező gőzbevezetésnél a gőz ellenkező irány-55 ban áramlik. A habarcsszerű keverék alkalmazásánál az ebben tartalmazott víz részben szintén vízgőzzé alakul át és ez a vízgőz is keresztülhatol a fehér izzásban levő égési anyag tűzfészkén és szétbomlik. Ha a vízgőznek a felső (5) csövön át való 60 bevezetését megszüntetjük, az í(5) csövet elzárjuk és az alsó (5') csövet nyitjuk, mikor is azon át vezetünk be vízgőzt. Ez a vízgőz is a gázfejlesztő tartalmán való áthaladás közben szétbomlik, mikor is vízgáz kelet- 65 kezik, amely a (6) csövön át a (7) túlhevítőbe áramlik, ahol azt szénnel dúsítjuk. A gázt ezen egyszerűen keresztülvezethetjük, hogy a gázfejlesztőből távozó terméket tökéletes gázzá alakítsuk át. A, (7) edény kü- 70 lönösen ezen esetben szolgál túlhevítő gyanánt. A (7) edényből a gázok a tulajdonképpeni (9) túlhevítőbe áramlanak és innen a i(10) gázmosón mennek keresztül, amelyből a gáztartályba jutnak. 75 A gázfejlesztés tartama alatt már most a találmány értelmében esetről-esetre a gázfejlesztőbe kismennyiségű finoman elosztott égési anyagot vezetünk és pedig szénpor, vagy oly pépes keverék alakjá- 80 ban, amely szénből, olajból és vízből áll. Ez az égési anyag a (12) garatból a (12') hengerek között az aránylag szűk (13) táplálónyílásba jut, amelyből vékony, keskeny szalag alakjában jut a gázfejlesztőbe 85 és itt az égési anyag tűzfészkére hull. Az égési anyag ismertetett bevezetési módja lehetővé teszi, hogy a hő aránylag rövid idő alatt terjedjen tova a szénrészecskéken és a szénrészecskékre mindenik gázfejlesz- 90 tési folyamat alatt hathasson. Az égési anyag víztartalma ennek folytán elpárolog és a keletkező vízgáz széndúsabb lesz. Az elgázosítóban előállított gázok ekkor a csekély mennyiségben bevezetett égési 95 anyag elpárologtatott illékony alkatrészeiből és vízgázból állanak, amely eközben az elgázosítóban keletkezett. A külön bevezetett égési anyag keverék 100 kg szénre körülbelül 40 kg 100 olajat tartalmaz és az olaj ezen aránylag nagy széntartalma folytán a vízgáz! oly mértékű telítése következik be, hogy olajnak karbulálás céljából való külön alkalmazása teljesen feleslegessé válik, 105 vagy pedig jelentékeny mértékben csökkenthető. A gázfejlesztési munkafolyamat után, amely a gőznek az (5) és (5') csöveken át való bevezetésével egybeesik, ismét leve- no gőt vezetünk az égési anyag fészkén keresztül, amely célra előnyösen nyomás alatt álló levegőt használunk, hogy ezáltal az égési anyag hőmérsékletét a következő gázfejlesztési munkafolyamat vagy gőz- 115 bevezetés számára fokozzuk. A gázfejlesztési folyamat tehát a levegő átfúvatásával folytonosan váltakozik.