84542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz előállítására
Megjelent 1934. évi május hó 125-én. , MAGYAR KIRÁLYI jHuL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84542. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás vízgáz előállítására. Trent Walter Edwin műszerész Washington. A bejelentés napja 1922. évi május hó 30 ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1921. évi junius hó 21-ike. Vízgáz előállításánál a gázfejlesztőt rendszerint darabos szén vagy koksz nagy mennyiségével szokták megtölteni. Ezt a szén- vagy koksztömeget azután válta-5 kozva fuvatási folyamatnak és gázfejlesztési folyamatnak vetik alá, amíg a bevezetett mennyiség teljes felhasználása be nem következett, mikor is az említett két folyamatot megszakítják és új töltést 10 adagolnak. Az eljárást oly módon is foganatosítják, hogy aí gázfejlesztőt aránylag kismennyiségű darabos szénnel vagy koksszal aránylag rövid időközökben 'töltik meg, mimel-15 lett az anyag bevezetése két-két gázfejlesztési folyamat alatt történik. Lágy szén használatánál azonban, a Iszén illó alkatrészeinek jelentékeny része már a fúvatási folyamat alatt használódik el. 20 A találmány tárgyát tevő eljárás az eddig ismeretes berendezések felhasználásával oly vízgáz előállítását teszi lehetővé, amely a szén illó alkatrészeit nagyobb •mennyiségben tartalmazza, mint az eddig 25 ismeretes eljárások segélyével előállított vízgáz, ezen kívül tpedig iaz előállított vízgáz mennyisége jelentékenyen fokozható. Ily módon azon szénhidrogénolaj vagy más olaj mennyisége, mely a gáz karburá-30 lása céljából szükséges, jelentékenyen csökkenthető, illetve teljesen mellőzhető. A találmány értelmében a kitűzött cél elérése végett a gázfejlesztőbe a gázfejlesztési időszak alatt tüzelőanyagot oly fino-35 man elosztott állapotban vezetünk be, hogy a szén illékony alkatrészeinek elpárologtatása magának a gázfejlesztési folyamatnak tartama alatt megy végbe. Az említett célra jelentékeny mennyiségű illó 40 alkatrészeket tartalmazó szenet egyedül vagy finoman elosztott szénből, olajból és bizonyos mennyiségű vízből álló pépes keveréket használhatunk. A pép használatánál oly módon járunk el, hogy azt vékony sugár vagy szalag alakjában, illetve más 45 módon akképen vezetünk a gázfejlesztőbe, hogy a lehetséges legnagyobb felület legyen a hevítésnek kitéve, miáltal az illóbb alkatrészek a gázfejlesztési folyamat alatt kiűzhetők. 50 A nagyobb mértékben illanó alkatrészek felhasználása folytán szénben és hidrogénben dúsabb gáz keletkezik, mint azon esetben, ha szenet vízgőzzel használunk. A kitűzött cél elérése végett különösen a na- 55 gyobb mértékben illanó alkatrészeket juttatjuk a gázba és így azok nem szolgálnak a hőmérséklet emelésére a fuvatási folyamat alatt, mint az eddig ismeretes eljárásoknál. Ezek az illó alkatrészek, amelyek 60 összetétele a szénhidrogének összetételével egyezik meg, tehát dúsítják a gázt, úgy, hogy az olaj hozzávezetése a gáz dúsítása végett feleslegessé válik, vagy nagymértékben csökkenthető. 65 Ha olajat is kívánunk használni, akkor azt előnyösen a szénporral egyidejűleg vezetjük be a szokásos gázfejlesztőbe, nem pedig külön elgázosítóba. Ily külön elgázosítóra az eddig használatos eljárásoknál 70 rendszerint szükség van. Ezen kívül azok csak különös módon, előzetes kezelésnek alávetett, aránylag jó minőségű olaj alkalmazását teszik szükségessé, mert silányabb minőségű olaj használatánál az elgázosító 75 falazatán rendkívül nagymennyiségű szén rakódik le. Ha ellenben! az olajat a szénnel együtt pép alakjában vezetjük az elgázosítóba, úgy silányabb olajok is használhatók, minthogy az olaj bomlásánál 80