84535. lajstromszámú szabadalom • Gőzmelegítő fűtőtest

szorítja, bizonyos vízmennyiséget a (b) csőből kiszorít és egy ugyanily nagy mennyiségű víznek az (i) túlfolyócsőből és a (k) csőből a (h) elvezetéshez-való fo-5 lyását fogja eszközölni. A (h) csőnek gőz által érintett belső felülete az (a) fűtőelemnek a (b) csövet körülvevő víztartalmára fűtőfelület gyanánt hat és a hőátadás alkalmával keletkező kondenzvíz, 10 mely a (h) csőben levő vízmaradékkal összekeveredik, mindenkor azonos menynyeségű víznek az (i) és (k) csöveken át a (h) elvezetéshez való túlfolyását idézi elő. Miután az összes levegő az (e) csövön 15 át eltávozott, a (c) csövön keresztül áramló gőz egy része a (d) fúvókán át az (e) csőbe fog jutni, innét azonban az (f) felületi kondenzátorba jut, mely az (a) fűtőelemnek őt körülvevő vizét szintén fel-20 melegíti, úgy hogy a mellékvezetéken át beáramló gőzt is hasznosítjuk fűtési célokra és ez kondenzált állapotban a (g) csövön át folyik a (h) elvezetéshez. Tehát az (e, f, g) mellékvezeték gőzveszteség^t 25 elő nem idéz. A fűtőhatást a (b) cső vízszínének megváltoztatása által szabályozhatjuk és ez azelőtt a (c) csövön át áramló gőznek kisebb-nagyobb mértékű fojtása által tör-80 tént. Jelen esetben a túlfolyócsőbe iktatunk egy fojtó- vagy elzárószervet, még pedig célszerűen az (i) túlfolyócső felső végében, mely a feltüntetett foganatosítási alaknál a (k) csőből elágazó (m) 35 edénybe mélyed. Az (i) túlfolyócső végén a lefolyás finom beállításának lehetővé tétele céljából egy (n) tűszelep van elrendezve, amellyel az (i) túlfolyócsövet teljesen is elzárhat-40 juk. Ha az (n) tűszelepet teljesen elzárjuk, tehát úgy, hogy az (i) túlfolyó csövön át víz el nem folyhatik, úgy a (b) beáramló gőz az ott levő vizet sem szoríthatja lefelé, mivel a kiszorítandó víz az 45 (i) csövön át el nem távozhatik. Ha a tűszelepet nyitjuk, úgy a gőz a vizet a (ib) csőben a szelep nyitása által létesített ellenállás mértékéhez képest leszorítja. Az (n) tűszelepnek kisebb vagy nagyobb 50 mértékű nyitása által tehát a (b) cső fűtőfelületét megváltoztathatjuk, még pedig sokkal érzékenyebb módon, mint ez a gőzbeáramlás módosítása által lehetséges volna, mivel a vízlefolyásnak, tehát egy 55 a gőznél sűrűbb közegnek szabályozása sokkal pontosabb és hatásosabb módon történhetik, mint a gőzbeáramlás szabályozása. A túlfolyó vízmennyiség szabályozása még más előnyökkel is jár. Ha már most 6 valamely oknál fogva, pl. ha igen gyorsan menne végbe a befűtés vagy pedig, ha egy elzárt gőzvezeték csak az üzem alatt nyittatnék, ami mellett tehát az következhetnék be, hogy a levegő a csövön át nem tá- 6 vozhatik el eléggé gyorsan, a fűtőelem a levegőnek a (b) csőben való jelenléte folytán csak tökéletlenül működnék, ami igen lassú vagy elégtelen felmelegedés által válik észrevehetővé, úgy csakis az (n) 7 szabályozó szelepet kell rövid időre, mintegy 3—5 percre elzárni. Ezáltal a gőzlevegő-keverékéből keletkező csapadék számára lehetetlenné válik, hogy mindenkor egyenlő nagy mennyiségű vizet szo- 7 rítson ki az (i) túlfolyócsövön át és a víznek a (h) csőben való visszaáramlása következik be, amiáltal végül a (b) csőben mind magasabbra emelkedő víz a gőzlégkeveréket az (e) csövön át kiszorítja. Ha 8 a káros gőzlégkeveréket ilyen módon eltávolítottuk, ami. mellett magától értetődőleg a keverékben foglaltatott gőz az (?) kondenzátorban hőleadás mellett kondenzáltatik, az (n) szabályozószelepet ismét 8 annyira kinyitjuk, amint az az elérni szándékolt fűtőíhatásnak megfelel és a fűtőtestnek már most kielégítő mértékben kell dolgoznia. Ki kell még emelni, hogy arra való te- 9 kintettel, hogy a fűtés hatása által keletkező kondenzált víz teljes mennyisége a (h) vezetéken át lefolyik, anélkül, hogy annak a lehetősége következnék be, hogy gőz, mint ilyen, elillanhassák, a vezetéken 9 át elfolyó víz mennyiségének megmérése adja meg az elhasznált fűtési energia mértékét, úgy, hogy az ilyen fűtőtest olyan fűtési berendezések számára alkalmas, amelyek fűtési energia eladására K vagy bérbeadására szolgálnak. A i(lh) elvezetőcsőhöz kapcsolt vízmérő közvetlenül fűtési energiamérő gyanánt hat, amely pontosan megadja, hogy a fogyasztó mennyi fűtési energiá,t használt el. A fo- i< gyasztott energiának ilynemű pontos lemérése semmiféle más fűtésnél nem lehetséges. Konstruktív szempontból természetesen sokféleképen képezhető ki a fűtőtest és 1 erre a célra a gőzvezetékrendszernek és egyéb részleteknek az 58647. számú szabadalomban és ennek pótszabadalmaiban, valamint a 78012. számú szabadalomban leírt foganatosítási alakjai is alkalmasak. i;