84507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés befecskendezéssel és öngyujtással dolgozó, gyujtókamrával ellátott égési erőgépek üzeméhez

_ 4 — zelöanyag által torlaszttatik, tudjuk a nyomás esését megfelelő mértékben lassítani és a porlasztóenergiát az egész tüzelőanyagmennyiségre elosztani. Annak elke-5 rülésére, hogy az elégés lökésszerűen következzék be és az elégést a nagy nyomásemelkedés dacára kényszermenetben uraljuk, a segédszivattyú útján kevéssel a porlasztás kezdete előtt a hengerben szúró-10 lángot létesítünk és pedig lehetőleg oly fekvésben és irányban, hogy azon a porlasztósugár azonnali gyújtás mellett áthatol. Hogy a gyújtókamra folyamatait a szúróláng ne zavarja, a segédtüzelőanya-15 got a belövelő csatornától meghatározott távolságban a meghatározott előresietéssel fecskendezzük be. Különösen fontos az, hogy a befecskendezett segédcsepp lehetőleg tökéletesen 20 porlasztassék szét és pedig rövid, széles lángképződés mellett, úgyhogy a képződő szúróláng a belövelő csatorna alatt nyugalomba kerül. Ecélból a fuvókából kilépő tüzelőanyagot két sugárra osztjuk, ame-25 lyek egymással bizonyos szöget zárnak be és a térben szabadon találkoznak. Ezen eljárás segélyével nehezen gyulladó olajok is elégethetők, mely esetben a hideg gép indításakor annak felmelegedé-80 séig, vagy mind a két szivattyút, vagy pedig csak a segédszivattyút, az utóbbit esetleg állandóan könnyen gyulladó olajjal hajtjuk. A kompressziónyomásokat még lejjebb 85 szállíthatjuk előmelegített izzócsövecske, izzósüveg, villamos gyújtás stb. alkalmazása által, amelyen a segédszivattyú cseppje gyullad és pedig állandóan vagy csupán addig, míg a fokozott gépmeleg se-40 gélyével az öngyulladást nem értük. A közvetlen átvezérlés azáltal létesül, hogy mindkét szivattyú értelemszerű egymásutánban a tüzelőanyag előzetes befecskendezését a kompresszió alatt végzi, 45 mimellett a létrejövő korai elégés a motort a másik forgásirányba lendíti át. A korai gyújtással való átváltás magában véve ismeretes, pl. izzófejmotoroknál. A két szivattyú szállítása emellett időben 50 egymáshoz közel fekszik és a befecskendezés tartama úgy van megválasztva, hogy a munkadugattyú mozgásának megfordulása előtt befejeződik. A találmányt képező munkaeljárás jel-55 lemzője a teljes kény szermenet, azaz a , gyújtási pontok és az elégési folyamatok biztos uralása. A szivattyúk szállításainak tehát pontosan a szándékolt időben és egymásutánban kell bekövetkezniök. A szivattyúk és a belövelő csatorna meg- 60 felelő hűtése által a fuvókából való kicsepegést biztosan meggátoljuk. A fúvóka maga, amely belső és külső nyomáskiegyenlítés alatt áll, célszerűen szabadon nyúlik be a hengerbe. Ezen fúvókának kis 65 furat mellett, lehetőleg kicsiny a külső átmérője, úgyhogy csak oly kis felület létesül, amelyre elenyésző csekély olajmenynyiség tapadhat. A jellemzett hatásokat természetesen 70 más hajtásokkal is elérhetjük, pl. sülyeszthető, eltolható, kapcsolt vagy különleges bütykökkel, amelyek ékhatással, elforgatással, eltolással stb. és pedig kézzel vagy kényszermozgásúan esetleg a szabályozó 75 befolyása alatt állíttatnak be. A szivattyúknak egymáshoz viszonyított helyzete és a hengerbe való beépítése, valamint a hajtás mikéntje természetszerűen a gép vagy hengercsoport építési 80 módjától, nagyságától, munkaütemétől stb. függ. A 4. ábra szerinti berendezésnél az (e) belövelő csatorna egy (el) egyes csatornákból álló szórórózsában (zuhanyban) 85 végződik, melynek egyes (el) csatornái különböző szögállással torkollnak a (c) gyujtókamrába. Az egyes csatornáknak a belövelő csatornába torkolló végei célszerűen különböző magasságban vannak el- 90 rendezve oly célból, hogy az áramló gázok a belövelő csatornából a csatornákba való belépéskor vagy megfordítva, fölösleges örvénylés és torlasztás alá ne kerüljenek. A szórórózsát természetesen külön rész 95 gyanánt is kiképezhetjük és helyezhetjük a belövelő csatornára. Ebben az esetben a szórórózsa és a belövelő csatorna között egy kis gyűrűalakú bővítés van, amelybe az egyes csatornák torkollnak. A belövelő 101 csatornát, a gyűrűs bővítést és az egyes csatornák közötti átmeneti keresztmetszeteket úgy méretezzük, hogy a keveréksugár által teljesen kitöltetnek. A csatornák mindegyike a gyújtókamra egy részét lOí keverékkel látja el; a csatornák nagyságát a gyújtókamrában levő kivezetőrész hossza, illetve alakja határozza meg. Minél rövidebb a kivezetőrész, annál kisebb az átmérő, mivel annál szélesebb és rövi- Hí debb lesz a porlasztás. Az (el) csatornák számát, az egyes csatornák nagyságát és szögállását úgy határozzuk meg, hogy az egész gyujtókamratér a megadott rövid idő alatt tökéletesen át van keverve és 11! gyújtáskor a kívánt munkateljesítményt biztosan elérjük. A gyújtás ekkor célszerűen a gyújtókamra felső részében megy