84459. lajstromszámú szabadalom • Aratógépek vágókészülékának állítószerkezete
Megjelent 1934. évi ju nius li ó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84459. SZÁM. — X/'a. OSZTÁLY. Aratógépek vágókészülékének állítószerkezete. Arthur Müller Bauten und Industriewerke cég Berlin. A bejelentés napja 1922. évi február hó 4ike. A találmány tárgya aratógépek vágókészülékének emelésére és siilyesztésére, valamint lebocsátására és felállítására szolgáló egyszerű és könnyen kezelhető ő állító,szerkezet, mely magában véve ismert módon úgy lábitó, mint kéziemelő segélyével működtethető. A találmány révén a vágókészülék lesülyesztésekor meggátoljuk, hogy a kések 10 idestova mozgatására szolgáló hajtómű korábban iktatódjék be, semmint a vágókészülék a függélyes helyzetből a vízszintes helyzetbe billent. Ezáltal elkerüljük azokat az ékelődéseket és üzemzavarokat, 15 melyek az ismert gépeknél gyakran lépnek fel azon okból, hogy a késlhajtómű bekapcsolódik, még mielőtt a vágószerkezet vízszintes helyzetbe jutott volna. A találmány révén meggátoljuk továbbá 20 azt is, hogy ia vágókészülék belső sarujával a talajra sülyedjen, vagy essen, még mielőtt a vágókészüléknek a függélyes helyzetből ia 'vízszintesbe irányuló lebillenése teljesen befejeződött volna. Az is-25 mert gépeknél, melyeknél e körülményre gond fordíttatott, a belső sarun ágyazott s a vágókészülék billentését eszközlő hajtórészek gyakran közvetlenül a talaj fölött, sőt néha a talajban kénytelenek 30 mozgásokat végezni s ezáltal gyorsan elpiszkolódnak és károsodnak. Az, új állítószerkezet révén egyidejűleg biztosítjuk mindazon következő előnyöket, melyek közül az eddigi szerkezetek 35 csak egyeseket tudtak elérni: Az emelőmű sajátos elrendezése révén a vágókészülék emelését és sülyesztését úgy a lábitóval, mint a kéziemelővel végezhetjük. A vágókészülék felbillentése, 40 vagy felállítása ellenben csak a kéziemelő révén történhet, miután már a lábitó révén a vágókészülék megemeltetett. Az, állítószerkezet kezelését lényegesen megkönnyíti az a körülmény, hogy a kéziemelő sokkal nagyobb emelőáttétellel hat 15 az állítószerkezetre, mint a lábitó. Ezáltal ellensúlyozhatjuk azon körülményeket, hogy egyrészt a vágókészüléknek a kéziemelővel eszközlendő felbillentése elején a le- 50 győzendő ellenállás lényegesen nagyobib, mint a vágókészüléknek a rendszerint a lábitóval végzendő megemelésekor legyőzendő ellenállás, és másrészt a kézzel nem fejthető ki 55 akkora erő. mint a lábbal. Emellett célszerűen kihasználjuk azon körülményt is, hogy a. kéziemelővel sokkal nagyobb szögű elfordulást végezhetünk, mint a lábitóval. 60 Dacára a különböző meghajtási lehetőségeknek, vagyis dacára annak, hogy az állítókészülé'knek a vágókészülék emelésére és siilyesztésére irányuló meghajtása akár a kéziemelővel, akár a lábitóval, at 65 állítókészüléknek a vágókészülék felállítására irányuló meghajtása csak a vágókészüléknek a lábitó révén eszközölt megemelése után csak a kéziemelővel, és a vágókészüléknek lebillentése is csak a 70 kéziemelővel végezhető, az állítószerkezet összes mozgásaiban s bármilyen működtetés mellett mindig kényszerművesen és üres járat nélkül mozog. A találmány tárgyának egy példája >3 75 rajzokon van feltüntetve: 1. ábra a munkahelyzetben lévő gép oldalnézete, 2. ábra a megfrMő alaprajz, S. ábra az 1. ábr°.beli gép hátsó nézete, 80
