84456. lajstromszámú szabadalom • Motorhajó közeg és eljárás annak előállítására

— 3 — -is alkalmazhatók, így pl. ethyl-, isopropyl-és metihyl-vegyületek. Az ilyen ólomve­gyületek előállítási módja pl. Watt „Dic­tionary of Chemistry" című, Longmanss, 5 Green & Co. kiadásában, Londonban, megjelent művének 111 kötetje 133 és kö­vetkező lapjain van ismertetve. A motorban fellépő ütések elkerülésére egyéb fémek vegyületei is alkalmasak. Az 10 ilyen vegyületek közé sorozandók selén­nek, tellurnak, ónnak, arzénnek és anti­monnak vegyületei is. Ezen fémeknek, illetve metalloidoknak phenyl- és alkyl­vegyületei, amennyiben állandó alakban 15 állíthatók elő, a találmány céljaira jól váltak be. Az alkyl-fémvegyületek általá­ban nagyobb ütés-megszűntető hatást gyakorolnak, mint a megfelelő phenyl-ve­gyületek. 20 A hajtóközeg kritikus kompressziónyo­másának fokozására az ütés megszüntető anyagnak a szénhydrogénben való oldása bizonyult legcélszerűbbnek; ép ezért az ütések megszűntetésére a szerves fémve-25 gyületek nagyobb jelentőséggel birnak, noha a találmány nem korlátozódik szer­ves fémvegyületek, vagy olajban, illetve a hajtóközegben oldható fémvegyületekre. A fémvegyületeknek a hajtóközeg kri-30 tikus nyomását módosító hatása főleg a fémtől, ugyanazon fém különböző vegyü­leteinél pedig a vegyület molekulájában jelenlevő fém mennyiségétől tág határok között függ, ép úgy, mint a vegyületnek 35 az égési térben való illékonyságától is. Ha egy vegyület az égési térben csak részben illékony, ütés-megszűntető értéke főleg az illékonyság mérvétől függ. Ha az égési térben teljesen illékony vegyülete-40 ket alkalmazunk, a vegyületek ütés-meg­szűntető hatása az égési térben jelenlevő fém mennyiségétől és mineműségétől függ-A maximális ütés-megszűntető hatással 45 azon vegyületek birnak, melyek a hajtó­közegben oldhatók és illékonyak. Az ütés­megszűntető hatás csökken, ha a vegyü­letben lévő és egyik vagy másik fenti fel­tételt előidéző gyökök neme vagy száma 50 változik. Olyan vegyületek gyanánt, me­lyek minimális ütés-megszűntető hatá­súak, az ólom oleátja és acetátja említhe­tők meg. Ha a tetra-ethyl-ólómban egy ethyl-gyököt hidroixylgyökkel helyettesí-55 tünk, a keletkező vegyület (triethyl-ólom­hydroxid) a tetra-ethyl-ólomnál kevésbé illó és a hajtóközegben kevésbé oldható lesz. A triethyl-ólomhydroxid ütés-meg­szűntető hatása megközelíti a tetra-ethyl­ólomét. 60 A fémvegyületek hatékonysága való­színűleg függvénye azon helyzetnek, ame­lyet a fém a Mendelejeff-tabellában el­foglal. Ezen viszony jellemzésére vizsgál­juk a 4., 5. és 6. csoport jobb oszlopában 65 lévő fémek azon ethyl-vegyületeit, me­lyek állandó alakban állíthatók elő. Mint­hogy az antimon ethyl-vegyülete a leve­gőn szobahőmérséken nem állandó, az antimon phenyl-vegyületét vesszük he- 70 lyutte. Ezen vegyületek ütés-megszűntető hatása a 4. csoportban az óntól az ólom felé, az 5. csoportban az arzéntől az anti­mon felé, a 6. csoportban a seléntől a tellur felé növekszik. A hatás növekedése 75 tehát mindegyik csoportban az atomsú­lyok növekedése felé irányul s a hatás nö­vekedése az egyes csoportok súlyosabb elemei felé erőteljesebb. Ha pl. a 4. cso­portot vizsgáljuk, a fémek ethyl-vegyü- 80 leteinek 1 százaléka kerosénben vagy ga­solinban oldva, a kritikus kompresszió­nyomás következő növelését idézi elő: ón 1 kg, ólom 30 kg per cm2 . Noha a szénhydrogének kritikus kom- 85 pressziónyomásának fokozására a fentiek­ben némely fém phenyl- és alkyl-vegyüle­teit ismertettük behatóbban, a találmány nem korlátozódik csak ezen vegyületekre, vagy ezen fémek vegyületeire s viszont a 90 tekintetbejövő fémvegyületek a felsorol­taknál súlyosabb szénhydrogénekkel vagy más hajtóközegekkel kapcsolatban is használhatók. A „fém" kifejezést legbővebb értelmé- 95 ben használjuk, mely magába zárja a se­lent, arsent, antimont, ónt és ólmot is. I Szabadalmi igények: 1. Eljárás motorhajtóközeg kezelésére, jellemezve egy az eredeti motorhajtó- 100 közeg kritikus kompressziónyomását : módosító és ütésmegszüntető fém Ve­gyület bekeverése által. 2. Eljárás motorhajtóközegnek az 1. igény szerint való kezelésére a chémiai 105 energiájának mechanikai energiává való átalakítása céljából, melyet az jel­lemez, hogy a hajtóközeget annak kri­tikus kompressziónyomásához képest magas kompressziónyomású motor 110 égési terében egy fémvegyület jelenlé­tében égetjük el. 3. A 2. alatti eljárás kiviteli módja, me-

Next

/
Thumbnails
Contents