84419. lajstromszámú szabadalom • Levegővel vagy más használatifeltételeik között nem folyósítható fluidumokkal dolgozó hűtőgép
— € — -egyetlen, wattos s egyszersmind wattnél; küli kompresszor alkalmazása helyett külön wattos és külön wattnélküli kompreszszort létesítettünk, mely utóbbi dugatyii-5 jának csak a passzív ellenállásokat kell legyőznie. A találmány tárgya nem szorítkozik erre az esetre, hanem bizonyos esetekben tetszésünk szerint csupán egyetlen kompresszort 10 is alkalmazhatunk, amikor is a dugattyút igen lassan mozgatjuk az alatt, mialatt ez — miután a (Va—Vi) térfogatot létesítette, a (Vs—Va) térfogatot (2. ábra) létesíti, illetve miután a (Va) térfogatot a (V*) 15 térfogatra redukálta, ez utóbbit továbbá még a (Vi) térfogatra redukálja. A fent leírt kiképzések alkalmasak arra, hogy az öblítést igen gazdaságossá tegyük. Emellett azonban akként kell azokat foganatosítani, hogy a wattnélküli kompresszor passzív ellenállásai a minimumra csökkenjenek. A dugattyú elmozdulásait az (L) bütyök (14. ábra) segélyével idézzük elő, amelyen két egymással diametrálisan szemben jé vő (li, 1») görgő gördül. Ezen bütyök körvonalát a következő módon nyerjük: Legyen A0 a dugattyú teljes lökete. Már 3q most két körívet húzunk ugyanazon 0 középpontból, mely körívek az o—x egyeneshez képest szimmetrikusak, az (R), illetve R A0 sugárral bírnak és inind-20 egyikük a k i'-í) szögnek felel meg. g5 Ezt a két körívet végpontjaikon oly görbék útján kötjük egymással össze, amelyeknek poláris koordinátákra vonatkozó egyenlete a következő: 1 <p = R -j- -jr- A0 (1-cos n (ú) Li 40 A két (li, 12 ) görgő középpontjainak ama körvonalat kell követniük, amelyet az említett két körív és ezeknek összekötő görbéi alkotnak. Legyen r ezen görgők sugara; ha már most az említett körvonal külön-45 böző pontjaiból, mint középpontokból, rsugarú köröket írunk ie, akkor ezeknek burkoló görbéje fogja szolgáltatni azt a körvonalat, mely a bütyöknek adandó. Minthogy a két görgő tengelyeinek távol-50 sága állandó és 2R-j-A0 -vel egyenlő, a görgők csapágyait egy- és ugyanazon (M, M) keret hordhatja (11. és 12. ábrák), mely a dugattyú rúdjára van felerősítve. Ezt a keretet az (N, N) rudakkal hozzuk 55 szilárd összeköttetésbe, mely rudak a helytálló (P, P) csúszóvezetékkel kapcsolódnak kellő vezetésük céljából. A dugattyúgyűrűk súrlódása, valamint az azoknál mutatkozó tömítetlenségi veszteségek nagysága a dugattyú átmérőjével, 6C a dugattyú által létesített térfogat pedig annak négyzetével arányos. Kívánatos tehát, hogy — bizonyos meghatározott térfogat létesítésére — a dugatytyúnak igen nagy átmérőt és kis löketet 6E adjunk. A fentiekben éppen ezt a kiképzést választottuk. Ez a jelen esetben nem: jár hátránnyal, mivel az ú. n. káros tér aránylag nagy és a bütyök annál könnyebben foganatosítható, mennél kisebb a dugattyú ^ lökete. Ennél a kiképzésnél azonban a nyomáskülönbségek folytán a dugattyú igen nagy erőhatásoknak van alávetve. Nem kell, hogy ebből a gép passzív ellenállásának 7* nevökedése származzék. Ha a 8. ábrán lévő diagrammot tekintjük, mely két, a középpontjukon átmenő ordinátához képest szimmetrikusan fekvő adiabatikus görbéből áll, úgy azt találjuk, 8< hogy ezek ordinátáinak különbsége minden pillanatban a dugattyút terhelő nyomások különbségével egyenlő. Ha egy görbe vonalat szerkesztünk oly módon, hogy (y) koordináták gyanánt a 8! 8. ábra szerinti görbék ordinátáinak különbségeit, (x) koordináták gyanánt pedig ezen görbék ordinátáinak a görbék középpontjától való távolságait visszük fel, akkor a 15. ábra szerinti görbéhez jutunk, 91 mely igen pontosan egyezik a koordináták kezdőpontján átmenő egyenessel. A viszonyok tehát úgy alakulnak, mintha a dugattyút egy rugó húzná középhelyzete felé. Ha ily viszonyok között feltételezzük, 91 hogy a dugattyút előbb egyik holtpontjában megtartjuk ós azután magára hagyjuk, akkor a dugattyút terhelő nyomáskülönbség folytán a dugattyú előbb elevenerőt kap és azután megáll. Ha a dugattyú- H nak nem kellene súrlódásokat legyőznie, akkor önmagától másik holtpontjába mozogna és ezen idő alatt ez az út, amelyet leírna, az időnek következő alakú szinusszerű függvénye volna: (4 ~2 A ° 1-COS ^S-L 0 11 ahol is 0 azt az időt jelenti, mely alatt a dugattyúnak egyik holtpontjából a másikba kellene mozognia. Ha már most akár a wattnélküli kom- l:
