84419. lajstromszámú szabadalom • Levegővel vagy más használatifeltételeik között nem folyósítható fluidumokkal dolgozó hűtőgép
szor ugyanazon oldalán végbemenő körfolyamatát feltüntető diagramm. A 8. ábra a wattnélküli kompresszor által a dugattyú fél-lciketének tartama alatt •5 szolgáltatott, illetve felvett munkát szemléltető diagramm. A 9. ábra a wattnélküli kompresszor egyik kompresszió-, illetve expanzió-terének vagy kamrájának függélyes harántmet-10 szete. A 10. ábra az említett kompresszornak jobboldali végnézete, mely a kompresszor el os zt ós z e rv el n ek vezérművét mutatja. A 11. ábra a wattnélküli kompresszornak 15 tengelymenti függélyes hosszmetszete, mely a dugattyú és az elosztószervek vezérműveit szemlélteti. A 12. ábra az említett kompresszor tengelyén átmenő, ugyanazon vezérműveket. 20 személtető vízszintes hosszmetszet. A 18. ábra, oly diagramm, mely a kompresszor elosztó csapószelepeinek emelkedési változásait a wattnélküli kompresszor vezérteiigelyének szögelfordulása függ-25 vényében szemlélteti A 14. ábra a wattnélküli kompresszor ide-oda járó mozgását vezérlő bütyök körvonalát mutatja. A 15. ábra oly diagramm, mely a wattnél-30 küli kompresszor dugattyúját terhelő nyomáskülönbségek változását a dugattyú elmozgásának függvényében szemlélteti, ahol is a kezdőpont az említett dugattyú középhelyzetének felel meg. A :35 16. és 17. ábrák a dugattyút határoló szerkezetnek harántmetszetét mutatják két különböző szögállásban. A 18. ábra a wattnélküli kompresszor szelepeit működtető szerkezetet vezérlő büty-40 kök körvonalait mutatja. Az alabbiakban (P)-vel, (V)-vel és (T)-vel a levegő nyomását, fajlagos térfogatát és abszolút hőmérsékletét jelöljük. Ha ezen mennyiségek értéke (Px, Vy, Tz), í5 akkor azt mondjuk, hogy a levegő a (Px,. Vy, Tz) állapotban van!. A találmány jelentős műszaki hatásainak és az eddigiektől lényegesen eltérő voltának könnyebb megértése kedvéért min-50 denekelőtt az eddigi, levegővel működő hűtőgépek elrendezési módját írjuk1 le, hogy rossz hatásfokuk tulajdonképpeni okai jobban kitűnjenek. Az eddigi gépek (1 ábra) az (A)l expan-55 ziószivattyúból, a (B) hűtőből vagy fagyasztóból, a (C) kompresszorból és a (D) léghűtőből állottak. Itt a levegő a 2. ábrán látható diagrammi szemléltette körfolyamatot írta le. Az expanzió-szivattyú a léghűtőben 60 levő levegőt szívta ki, mely pillanatban a (P) nyomás, a (V) fajlagos térfogat és a (T) abszolút hőmérésklet értékei (Pi)gyel, (Vx)-gyel, illetve (T,)-gyel voltak egyenlők. Itt a levegő kiterjedése adiaba- 65 tikusan ment végbe, amikor is a (P; V, T) mennyiségek (P2 , V2, T2 )-vé váltak. Már masí az expanziószivattyú a levegőt a hűtőbe vagy fagyasztóba szorította, ahol a levegő a hőt állandó nyomáson abszor- 70 beálta, amikor is a (P, V, T) mennyiségek (P.i, Vs, T3 )-lmá váltak. A kompresszor a hűtőben vagy fagyasztóban levő levegőt szívta ki, azt adiabatikusan komprimálta és a léghű- 75 tőbe nyomta. Abban a pillanatban, amikor a levegő a léghűtőbe hatolt, a (P, V, T) mennyiségek (Pi, V4 , T4 )-gyé váltak. Itt a levegő az eredeti állapotába jut vissza, amikor is állandó nyomáson vei- 80 szít meleget. Amidőn az expanzió-szivattyú dugatytyúja p. az 1. ábrán látható nyíl irányában elmozogván, a (B) hűtőbe szorítja vissza azt a levegőt, amelyet onnan a 85 kompresszor dugattyúja kiszívott: akkor, a kompresszor dugattyúja mögötti nyomás, ha megelőzőleg p-vel volt egyenlő, az expanziószivattyú dugattyúja előtt p+Ap-vé ikéllett hogy váljon, áhöl is a 90 A.p nyomáskülönbségnek képesnek kellett lennie arra, hogy a levegőnek többé-kevésbbé fojtott csatornákon való átömlését előidézze. Ez ugyan munífeafogyaszt ássál járt, de ezt a munkát a 2. ábra szerinti 95 körfolyamatot leíró levegő minden kilogrammjára számítva tetszőlegesn kicsinyre lehetett megszabni azáltal, hogy a gép sebességét és ezzel az átömlés gyorsaságát megfelelően redukálták. 100 Már most azonban egy másik körülmény forgott fenn, mely a körfolyamot leíró levegő minden kilogrammjára számítva, sokkal jelentékenyebb munfcaveszteséget okozott, amelynek nagysága. 105 szemmeláthatólag független volt az átömlés sebességétől. Ez pedig onnan ered, hogy az expanziószivattyú és a kompresszor dugattyúinak két felületére kifejtett Pi—p, illetve Pt — 110 (p+Ap) nyomáskülönbségek összehasonlíthatatlanul nagyobbak! voltak, mint a A p nyomáskülönbség. A valóságban a levegő a két gépben; két különböző körfolyamot írt le : 1. az expan- 115 zió-szivattyúban a 3. ábrán szemléltetett diagrammot és pedig az ezen ábrán látható nyilak értelmében; 2. a kompresszor-