84384. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gazdasági trágya- és takarmány erjesztésére és ehhez csatlakozó tárolására
Megjelent 1934. évi ju nius hó 326 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84384. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Berendezés gazdasági trágya és takarmány erjesztésére és ehez csatlakozó tárolására. Krantz Fritz mérnök München és Dr. Krantz Heinrich igazgató Bad Nauheim. A bejelentés napja 1922. évi november hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi november hó 15-ike. A gazdaságokban leginkább használatos erjesztőkamrák ós szilók az üzemvezetőséget különösen az erjedési folyamat egyenletes és céltudatos befolyásolása te-5 kintetében! nagy nehézségek elé állítják; ezen nehézségek jelentékenyen megnövekednek, ha az erjedési anyag mennyisége és ennek folytán az általa igényelt tér, nevezetesen ezen tér alapterülete bizonyos 10 mértéket meghalad. A következiőkben leírt berendezés lehetővé teszi az erjedési folyamatnak meszszemenő tudatos vezetését. Az ismert erjesztési kamrákkal ellentétben ezen be-15 rendezés a gazdasági trágya erjesztésére és tárolására is különösen alkalmas, miután jelentékenyen kisebb költséget igényel és az üzem szükségleteinek jobban megfelel, különösen ami a kezelendő nagy 20 anyagmennyiségeket, valamint azok beadagolását és eltávolítását illeti. Az erjesztési anyag beburkolása (1. ábra) alakítás, veszteségek elleni megvédés és kifelé való elzárás céljából az (1) falak 25 segítségével történik, melyek egyenként helyezhetők be és a berendezés megtöltése után •egyenként eltávolíthatók (1. igénypont), úgy hogy a berendezés elhagyja az építés azon alapelveit, jnelyek eddig az 80 erjesztésnél ós a helyszínen való, az erjesztéshez csatlakozó tárolásnál alkalmaztattak. Ilyen berendezéseknél eddig a nedvességtartalomra és az erjesztési anyag fo-35 lyadékkiválasztásaira, valamint a nem kívánatos légbehatolásra való különös figyelem és végül a szükségeit nyomószilárdság, tekintetbevétele lehetőleg kompakt építési módra (vasbeton, szilárd falazat, földbe ásott gödrök alkalmazására) 40 vezetett, mely építési módok hátrányait (a megnehezített kiürítés, a nagy építési költségek) mint elkerülhetetleneket vették számításba, míg az egyébként ismeretes mozgatható falak alkalmazása esetén ezen 45 hátrányok kiküszöböltetnek. Nagyobb telepeket előnyösen szintén egyenként behelyezhető és egyenként eltávolítható (2) közbenső falak segítségével (3) cellákra osztjuk, melyek keresztmetszete 50. aránylag kicsiny (2. igénypont); mindegyik cellát elkülönítetten tölthetünk iíhíí erjiesztési anyaggal. A közbenső falak, melyek a behelyezett erjesztési anyagot a később megtöltendő szomszédos cellától 55 elhatárolják eltávolíttatnak, ha új erjesztési anyagot építünk a cella mellé, illetve legkésőbb akkor távolíttatnak el, ha a csatlakozó cella erjesztési anyaggal megtöltetett. 60 A külső falak és a közbenső falak előnyösen szabványos (4) egységekből állíttatnak össze. Kisebb telepeknél legalább is a telep keskeny oldalán a falak ezen megosztása elmaradhat. A közbenső 65 falak megosztása lehetővé teszi, hogy a szabványos részdarabok (alulról felfelé) a töltés előhaladása arányában helyeztessenek egymás fölé és különösen hogy (alulról lelteié) sorban eltávolíttassanak, asze- 70 rint, hogy a következő cella töltése mily mértékben halad eőre. A falak mozgatható részek, pl. az (5) nyílásokba helyezett (6) cölöpök, a (7) haránttartók és a (8) gerendák által tartat- 75. nak, melyek az erjesztési anyag oldal-
