84379. lajstromszámú szabadalom • Esőztető berendezés szántóföldek öntözésére

át, akkor a (69) és (70) karmantyúk pon­tosan és centrikusán kapcsolódnak és zá­ródnak, minthogy a (70) karmantyú (71) csapjai, tehát a (68) cső vég nem sülyed-5 het. Az is lehetetlenné van téve, hogy a (70) karmantyún szaggatott vonallal jel­zett tömítőgyűrű a (69) karmantyú éles szélét érje. A 4. ábra a 3. ábrabeli elrendezést fél 10 felülnézetben zárt helyzetben tünteti föl. Ugyanezen elrendezésnek további ki­fejlesztését kisegítő készülékeik alkalma­zásával tüntetik föl az 5. és 6. ábrák. Az 5. ábrán a 3. és 4. ábrabeli csőkötés 15 nyitott állapotban látható. A (74) emelő (77) súllyal, s a (70) karmantyú (78) szairvnyúlvánnyal van ellátva. Ha a (72) hoTogrovatékra illesztett (70) karmantyút a (69) karmantyú felé mozgatjuk, akkor •20 a (78) szarv a (74) emelőbe ütközik, s ez a ' (77) súly (vagy megfelelően elrendezett rugó) hatása alatt a függőlegesen túljutva leesik az eredményvonallal jelzett vízszin­tes helyzetébe és a (69) és (70) karmantyú 25 kat összezárja. A (68) fúvókás csövet a kö­zepe tehát súlypontja tájékáról tolhatjuk el tengelyirányban. A 6. ábra azt mutatja, hogy miként old­hatjuk az ekként keletkezett csőkötést is-30 mét a (67) fúvókás csőnek a közép-, ill. súlypontjából. A (75) csap körül forgó (74) emelő a (79) karral bizonyos szög alatt mereven van összekötve. A (80) futósúly a (74) emelőn csúszhatik és ennek •35 külső végén (81) kilincs fogvatartja. A kilincshez (82) és (83) csigákon vezetett (84) zsinór vagy más vonóelem van erő­sítve. Ha a (84) zsinórt a nyíl irányában meghúzzuk, akkor a (80) súly, miután 40 a (81) kilincs a húzás folytán oldódott, a (74) emelőn a (85) ütközőig siklik. Erre következően a (74, 79) szögemelő a nyíl­irányban felfelé lendül, a. (72) hoirogrova­ték lefelé mozog és a (71) csapot szabadon 45 ereszti. A (71) csaphoz tartozó (ki nem rajzolt) karmantyú most a (72) horog­rovaté król leemelhető. Ehhez már lénye­gesen kisebb erő elegendő, mint hogyha a (80) súly a (74) emelővel szilárd össze­köttetésben volna. 50 Szabadalmi igények: 1. A 80096. 1. sz. törzsszabadalomhoz tar­tozó 1404/19. ikt. számú 1. pótszabada­lom 2. igénypontjában védett esőztető­berendezés, azzal jellemezve, hogy a 55 (61, 62) fúvukás csövek távolságát megszabó (65) rovatékok és (66) fogak kapcsolódó felületei a fúvókás csövek középsíkjába esnek (2. ábra). 2. Az 1. alatt védett esőztető-berendezés, 60 azzal jellemezve, hogy a fúvókás csö­vek kapcsolószerkezetével egyesített távolságmegszabót az egyik (69) kap­csolórészen alkalmazott- (72) horgok al­kotják, amelyekbe a másik (70) kap- 65 csolórésznek (71) nyúlványai illeszked­nek, s hogy a két részt valamely meg­húzó szerkezet, pl. (73, 74, 75) könyök­emelő hozza egymással kapcsolatba (3. és 4. ábra). 70 3. A 2. alatt védett esőztető-berendezés, jellemezve a (72) horgok alátámasztá­sára alkalmazott (76) csusztatópálya által, amely a megfelelően alakított vezetőfelületekkel ellátott horgokat a 75 (74) nieghúzóemelő mozgatásakor úgy vezeti, hogy a (71) nyúlványok min­den állásukban vízszintes síkban van­nak alátámasztva (3. és 4. ábrák). 4. A 2. és 3. alatt védett esőztető-beren- 80 dezés, azzal jellemezve, hogy a (74) nieghúzóemelő a szembenlévő (70) kapcsolórészen elrendezett (78) ütkö­zőbe ütközve, súly vagy rugó hatása alatt záróhelyzetébe fordul át (5. ábra). 85 5. A 2—4. alatt védett esőztető-berende­zés, azzal jellemezve, hogy a (74) meg­húzóeanelő ráerősített (79) kar révén a szétkapcsolásra való (84) vonóelemmel van összekötve, amelynek meghúzása- 90 kor az emelőn rögzíthető (80) futósúly oldható és az emelő (75) forgáspontjá­hoz közelíthető, hogy az emelő felállí­tása megkönnyíttessék (6. ábra). 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 84377

Next

/
Thumbnails
Contents