84378. lajstromszámú szabadalom • Esőztető berendezés szántóföldek öntözésére

— 2 — egyenlő magas, és bizonyos körülmények között a szótkapcsoláskor is nehézségek állnak elő, amelyek a 6. ábrabeli berendezéssel küszöbölhetők ki. 5 Itt a (26) cső (25) 'bakja magasabb, mint a (28) cső (27) bakja, amely ennélfogva a levegőben lóg, ha a (29a) foggal ellátott (29) szarvat a (30) szarv (30a) rovatókába illesztjük. A (27) bak csak akkor fog ter-10 het viselni, ha a (30) szarv a (29) szarv alatt kibillen. Ezt a kibillenést megkönynyíti, hogy a (25) bak (32) talpa ívalakban van kiképezve, úgy hogy a (30) szarv és az ehhez tartozó (26) cső kibillenésekor a 15 uyílirányban mozoghat. A 7. ábrabeli berendezésnél a (35) és (36) fúvókás csövek (33) és (34) bakjai rézsút egymás felé hajlón úgy vannak elrendezve, hogy a (34) bak (37) talpa a (33) 20 bak (38) talpára illeszthető. Az itt távolságmegszabóként alkalmazott (37) és (38) talpak célszerűen úgy hajla.nak, hogy szétsiklásuk nem következhetik be. Az ilyen távolságmegszabóknak alkal-25 mazása lehetővé teszi, hogy a csőegységeket előbb csak előrevigyük és csak később egymásután kapcsoljuk össze. Ezzel utat takarítunk meg, amint ezt a 2. ábra szemlélteti. Itt csak a következő utat kell meg-80 tenni: IX—2X—3—4—2—5X—6—'7—5— _ 8X—9—10—8—11—12— 10X— 7X—• 4X— —13X. További útmegtákarítás érhető el, ha a csőegységek előre 'helyezését nem az 35 első (el), hanem az utolsó (e4) csővel kezdhetjük. Ekkor a 3. ábra szerint a következő utat kell megtenni: IX—12X— —8X—4X—2—3—4—5—6— 7X—8—9—10— —11X—12—13—14—15X—16X. Ez esetben 40 Ugyan a vezetékek teljes hosszában elkerülhetetlenül előálló különbség kiegyenlítésére a (c) mezei vezeték és az (el), ill. (e5) csőegységek közié (s) közbenső darabokat kell beiktatnunk, amelyek hossz-45 irányú szabályozást tesznek lehetővé. Végül az úthosszúságnak további csökkentése érhető el oly berendezéssel, amely lehetővé teszi a fúvókás csöveknek a súlypontból, középről vagy a kö-50 zép közeléből való sziétkapcsolását is. Ilyen berendezés látható a 8. és 9. ábrán. Itt a (39) fúvókás cső a (40, 41) bakokban forgathatóan van ágyazva és közepén (42) fogantyúja van, amelynek segítségével a 55 (43, 44) csapágyakban elfordítható. Ekként tehát a (39) cső a (42) fogantyú segítségével a közepéről lekapcsolható a következő (rajzban fel nem tüntetett) csőről, amelyet pl. fogas kápcsólöszerkezet kot veié össze. Ehhez azonban szükséges, hogy a 60 következő cső ugyanakkor bakjaiban el ne fordulhasson, hanem elforgás ellen el legyen reteszelve. Ezért minden egyes cső elreteszelő szerkezettel van ellátva, amely pl. a (39) cső (43) bilincsében ágyazott 65 (46) reteszből állhat, amely a (40) bakkal kapcsolatos (43) csapágynak (47) ütközőjébe tolható be. A 8. ábrán látható, hogy szétkapcsoláskor a (39) cső a cső bal oldalán alkalmazott rövidebb (40) lábakat a 70 (46) retesz révén magával viszi, míg erőknek a lábaknak egyike a talajt nem éri. Ennél a berendezésnél az elreteszelés és a retesz oldása arra menet végezhető, anélkül, hogy e végből külön utakat kel- 75 lene tennie. Ha tehát a fúvókás csövek szétkapcsolása a súlypontból, azaz középről történik, míg az összekapcsolás a kapcsolat helyén is történhetik, akkor a csövek előrehelyezése'kor megteendő út hosz- 80 szúsága a 4. ábra szerint a minimumra szorítható. A szétkapcsolást (x), az összekapcsolást (X), a reteszoldást (y) és az elreteszelést (Y) betűvel jelezve a csövek előrehelyezése a következőkép megy 85 végbe: lx—2x—3-^y—5x—6—7y—8x—9— —lOy—11—12—13YX—14YX—15YX—16X. A fúvókás csöveknek a lábakban forgatható módon való ágyazása még azzal az előnnyel jár, hogy a lábak a terephez 90 jól alkalmazkodhatnak, ha ez a mezei vezeték irányában lejt. Szükséges továbbá, hogy az egyes vezetékágak is alkalmazkodni tudjanak az irányukban netalán mutatkozó magasságkülönbségekhez. Ez 95 célszerűen akként biztosítható, hogy minden csőegységet a 10. és 11. ábra szerint egy-egy tömlődarabbal toldunk meg, amelynek másik végére valamely kapcsolószerkezetnek fele van szerelve, s 100 amely egyrészt elforgástól mentesítve van, másrészt függőleges és hosszirányban bizonyos határok között eltolható. A 10. és 11. ábrán (48) jelzi a csövet, (49) a tömlővéget, (50) a fél kapcsolószerkezetet. 105 Ez utóbbi vezetékszerűen kiszélesedik és (51) és (52) peckek révén, amelyek közül az utóbbi (53) haránthasítékban mozog, két (54) szögletvassal van összekötve. Ezeknek a függőleges szárai az (55) egye- 110 nes vezetékekben kívül-belül vezetődnek, míg a külső vezetékek az (54) szögletvasak vízszintes szárainak (57) hasítékaiban vezetődnek. Az (55) vezetékek a (48) csőre szilárdan ráhúzott (56) gyűrűn vannak 115 kiképezve. Az (54) szögletvasak végeiken