84371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának tömörítésére
Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84371. SZÁM. — VIII/C. OSZTÁLY. Eljárás fának tömörítésére. Holzveredelung1 G. m. b. H. cég1 Berlin. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 18-ika. Ismeretesek már eljárások, amelyekkel a fát nagy nyomással, részben melegítéssel is tömörítik. Ezen eljárásokkal részben olyan fákat kapunk, amelyek nagy fajsúlyuk, nagy keménységük és jó fényezőképességük által tűnnek ki, egyiknek sincs azonban ellenálló képessége víznek hosszabb ideig tartó behatásával szemben, amennyiben azok újra többévagy kevésbbé felduzzadnak. Különösen erősen lép fel ezen hátrány gyantában szegény fáknál. Megkísérelték ezen hátrányt azáltal elkerülni, hogy a fába sajtolás előtt gyantaoldatokat vagy más hasonló anyagokat vezettek be. Valóságos eredményt azonban sohasem értek el, mert nyúlós anyagoknak a fába való bevezetése mindig túlságosan nehéz és azonfelül az ilyen impregnálások mindig megzavarják a fának homogenitását. Másrészt gyantatartalmú fáknál megkísérelték a fent említett hátrányt azáltal kiküszöbölni, hogy a fákat a gyanta meglágyulásáig melegítették, oly célból, hogy ezáltal a fa belsejének összeragasztását előidézzék. Teljes eredményt azonban itt sem értek el, mert a gyanta a fa belsejében nagyon egyenlőtlenül van elosztva. Mi már most azt találtuk, hogy a duzzadást legbiztosabban azáltal háríthatjuk el, ha a fákat a sajtolás előtt, vagy aközben akképen hevítjük, hogy a fából, ill. a sejttartalomból kátrányszerű desztillációtermékek keletkeznek, amelyek a sejtfalakat egymással összeragasztják és amelyek kihűlésnél vízben oldhatatlanná keményednek. Ez az eljárás éppen olyan jól alkalmazható gyantatartalmú, mint gyantában szegény fáknál. Avégből, hogy lehetőleg nagymennyiségű és egyenletesen elosztott kátrányt kapjunk, szükséges, hogy a fát csekély mennyiségű víz jelenlétében levegő távoltartásával lassan emelkedően melegítsük. A szükséges víz- 45 mennyiségek és a hőmérsékletek különböző fafajtáknál nagyon különbözők. Szilfáknál pl. elegendő kb. 25% víztartalom és 24 óráig tartó melegítés 75°-ra, hogy többórai, 300—400 légköri nyomásnál olyan 50 szarunemű terméket kapjunk, amely vízzel szemben rendkívül ellenálló. Emellett a nyomást vagy a rostok irányában, vagy a rostok irányához merőlegesen, vagy pedig egyidejűleg több irányban alkalmaz- 55 zuk. Az eljárás nyomás nélkül is alkalmazható, ekkor azonban hosszabb ideig tartó melegítés és magasabb hőmérsékletek szükségesek és amellett lényegesen csekélyebb homogenitást! termékeket ka- 60 punk. Azt találtuk továbbá, hogy ugyanazon eredményhez jutunk, ha a fákat a sajtolás előtt, vagy a közben cellulózát oldó anyagokkal itatjuk. Ezáltal a sejtfalak részben 65 feloldódnak és összeragadnak. A ragasztó, viszkózszerű massza azután vízben teljesen oldhatatlanná keményedik és duzzadó képességét elveszítette. így pl. lehet a fát nyomás alatt réz- 70 oxid-ammoniával itatni és nagy nyomásnak kitenni, miáltal a sejtfalak egymással teljesen összeragadnak és homogénszarunemű massza keletkezik. Szabadalmi igények: 75 1. Eljárás fának tömörítésére, jellemezve azáltal, hogy a fát sajtolás előtt vagy a közben olyan magasra hevítjük, hogy a fában a fának vagy a benne lévő
