84355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzott wolfram drótok előállítására

egymással. A kiindulási darab, pl. egy egységes alapanyagból áll, melybe köralakig, négyszögletes vagy más alakú keresztmetszetű vagy nagyságú hosszkép-6 ződmények vannak betéve, melyek a jelzett tulajdonságúak. A kiindulási testek a tengelytől a kerület felé különböző öszszetételűek is lehetnek, vagy az összetétel a kerület egyik oldalától az átmérő irá-10 nyában szemben fekvő oldalig változhatik vagy a sodrony különféle szektorokkal lehet ellátva. A különböző összetételű rétegek vagy egyéb képződmények folytcw nosan hirtelen vagy fokozatosan is me-15 hetnek át egymásba. Kitűnt, hogy dacára a nagy nehézségeknek, melyet a wolfram-drót mechanikai megmunkálása mindig okoz, az ily testek sok esetben még ily behelyezett 20 hosszképződményekkel is feldolgozhatók, mely képződmények magukban véve fel nem dolgozhatók és hogy a diffúzió az erősen fölhevített wolframban általában oly csekély, hogy a behelyezett testek ke-25 resztmetszet alakjukat lényegükben a legvékonyabb átmérőkig megtartják, hasonlóan ahhoz, amint az a legvékonyabb platinasodronynak a Wellaston-féle eljárás szerint való előállításánál tapasztal-30 ható. Alapanyag, valamint „betét" gyanánt felhasználhatók pl. tiszta wolfram különféle szemcsenagyságban, wolfram különböző pótanyagokkal, mint pl. thoriumoxyd különböző százalékos mennyi-35 ségben és a pótanyagok különböző finomságával ós elosztásával, továbbá wolfram, mely más fémeket vagy metalloidokat tartalmaz, mint pl. molybdén, urán, thorium, tantal, vanadium, chrom, szén, fosz-40 for vagy hasonlók vagy ezen elemek keverékeit vagy vegyületeit egymásközött vagy más elemekkel oldva vagy -hozzákeverve. A rétegek stb. közti különbségek bizonyos körülmények között igen cseké-45 lyek lehetnek, pl. ha egy rétegben valamely íém vagy bizonyos oxydok hozzáadása által a kristályosodási gyorsaság csökkentését vagy fokozását akarjuk létrehozni. 50 A leírt kiindulási testekből előállított drótokat végül a fenti leírásnak megfelelő, magában véve ismert hőkezelésnek vetjük alá. A leírt eljárás foganatosításánál pl. a következőleg járhatunk el: A 55 wolframból álló főmasszát bizonyos meghatározott tartalommal, pl. thoriumoxydta rí alommal állítjuk elő, ellenben a magot csekélyebb thorramoxyd-tartalommal, vagy tiszta wolframból, vagy pedig a iőmassza tiszta wolframból és a mag oly 60 wolframból áll, melynek kristályosodási hőmérséklete pótanyagok által vagy elosztásának foka által le van csökkentve, .i környezeténél könnyebben kristályosodó maggal ellátott drótokat ismert hőkeze- 65 lésnek vetjük alá, mimellett ha a drót magja melegebb vagy legalább nem hidegebb, mint a főmassza, akkor a kristályképződés rendesen a mag mentén előrehalad. Vagy hosszúra nyújtott durva 70 kristályok képezése céljából, melyek a sodronynak izzított állapotban szálas tu- . lajdonságot adnak, thormentes vagy thorban szegény fémből való húzott drótokat alkalmazunk, melyek oly wolfram- 75 ból álló hosszoszlopokkal vagy rétegekkel vannak ellátva, mely tliormmoxydban, vagy hasonlóan ható pótlékban gazdagabb. A drótokat folytonosan egy hőforráson vezetjük keresztül, mimellett egy 80 drótnyalábhoz hasonló drót keletkezik, vagy a drótokat egyszerre megfelelő hőmérsékletnél izzítjuk. A pótlókok már a sajtolt testekbe többféleképen vihetők be, pl. különböző por- 85 rétegeknek egymásra vagy egymásba való ágyazása által többé-kevésbbé megszilárdított vagy zsugorított vagy mer chanikailag megmunkált testek vagy sodronyok befektetése, poralakú vagy többé- 90 kevésbbé megszilárdított testeknek a kiindulási test furataiba való helyezése által, a sajtolt, esetleg többé-kevésbbé megszilárdított testnek korlátolt mennyiségű oldatokkal való átitatása által, melyek 95 csak a külső rétegbe hatolnak, különböző mélységig behatoló oldatokkal való többszöri itatás által és ehhez csatlakozóan a behaitelt anyagoknak többé-kevésbbé tökéletes vegyi átalakítása által és pedig 100 folyadékok vagy gázok segélyével, szükség esetén kapcsolatban az át nem alakított részeknek kioldásával vagy kideszt'illálásával és még számos más módon. A hőkezelés magában véve ismert mó- 105 don meghatározott állandó vagy növekedő hőmérsékleteknél való kiizításában állhat. Vagy a sodronynak egy forró zónán való átvezetésében, mely zónát azáltal képezzük, hogy a sodrony egy rövid da- no rabján elegendő erős elektromos áramot vezetünk keresztül, vagy hogy ezt a sodronydarabot egy , külső fűtőtesttel, pl. henger vagy gyűrű alakjában körülvesz-